A KEH Sajtóigazgatóságának közleménye szerint az államfő az alaptörvény, a népszavazási kezdeményezésről, valamint a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései alapján - figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatára - döntött az országos népszavazás kitűzésének időpontjáról.
Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. A kérdés úgy szól:
Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
A kormányfő indoklása szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet.
Az Országgyűlés május 10-én rendelte el az országos népszavazást, 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében. A határozatot hárman megtámadták az Alkotmánybíróságon (Ab) - köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő -, azzal az indokkal, hogy a parlament az alaptörvénybe ütköző módon döntött, ezért kérték a határozat megsemmisítését. Az Ab június 21-én nem adott helyt az indítványoknak. Indoklása szerint nem alaptörvény-ellenes, hogy az országgyűlési határozati javaslatot csak a törvényalkotási bizottság vitatta meg, a házszabályt sem sértette a parlamenti eljárás, és az - indítványozók által hivatkozott - Európai Bizottság május 4-ei javaslataival összefüggésben sem állapítható meg, hogy az országgyűlési határozatot alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.
A Jobbik a népszavazást követően is szükségesnek tartja az alaptörvény módosítását a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatban. A legnagyobb ellenzéki párt a referendum kérdését szó szerint beemelné az alaptörvénybe, elkerülve ezzel a népszavazással járó költségeket és annak kockázatát, hogy nem lesz eredményes a voksolás. A kormánypártok azonban lesöpörték a kezdeményezést az asztalról. A Jobbik elnöke szerint a Fidesz nem érdekelt a hazánkat sújtó migrációs válság megoldásában, azonban ez a politikai hazardírozás komoly veszélyeket jelenthet, amiért Orbán Viktornak kell vállalnia a felelősséget
Az Ab ugyanaznap egy másik határozatában nem adott helyt Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnökének indítványának sem, amely a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-ai kúriai döntést támadta a népszavazási kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését. Az Ab a visszautasítást főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta.
Szanyi Tibor július 4-én, a jogorvoslati határidő utolsó napján, alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hoz, ugyancsak a kúriai döntés miatt. Szerinte a népszavazás súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását, mert a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés közös politikává teszi a menekültügyi kérdéseket, emellett a költségvetést is érinti. Az ellenzéki politikus közölte, hogy ha az államfő a panasz elbírálása előtt kiírja a referendumot, akkor a strasbourgi testületekhez fordul.
Egy eredménytelen kvótareferendum Orbán Viktor személyes felelőssége lenne
A Jobbik közleményében azt írta, hogy a kötelező betelepítési kvótát - csakúgy, mint minden értelmetlen brüsszeli diktátumot - kezdetektől fogva ellenez, ezért „a Fidesz minden vágyálmával ellentétben” arra kéri tagjait, szimpatizánsait, szavazzanak a kvóta ellen. Az ellenzéki párt reméli, hogy egyszer végre a Fidesz is szakít azzal a bevett gyakorlatával, hogy „amit Brüsszel kér tőlünk az szükségtelen, méltánytalan és igazságtalan, de teljesítjük!” A Jobbik ugyanakkor fenntartja, hogy ha az Alaptörvényben rögzítenénk a kvóta elutasítását, az sokkal gyorsabb és ingyenes megoldást kínálna, egyben „kiküszöbölné az esetleges érvénytelen vagy eredménytelen referendum okozta kormányzati kudarcot, mely Orbán Viktor személyes felelőssége lenne.”