A Nézőpont Intézet immár negyedik alkalommal készítette el az ország előző éves nemzetközi sajtómegjelenéseivel kapcsolatos médiapolitikai elemzését.
A február 25-i, Magyarország a világsajtóban 2015. című budapesti konferencián bemutatott elemzés alapján 2015-ben intenzívebb és kritikusabb nemzetközi médiafigyelem irányult Magyarországra, mint 2014-ben. Az elemzés szerint ez leginkább a bevándorlásnak köszönhetően alakult így.
A migránskérdés mindent vitt
A Nézőpont Intézet 2015 folyamán 14 ország, 99 nyomtatott és online sajtótermékében közölt, Magyarországgal kapcsolatos média-megjelenést vizsgált. A közvélemény-kutató cég szemléjébe azok a cikkek és interjúk kerültek be, amelyek részbe vagy egészében Magyarország politikai és gazdasági helyzetével kapcsolatosak.
A szemlézett lapok összességében 12 503 megjelenést közöltek Magyarországról, mely átlagosan havi 1 041 cikket jelent. A bevándorlási válságnak köszönhetően a cikkek kétharmada az év második felében látott napvilágot.
A 2015-ös év vezető témája egyértelműen a bevándorlási válság volt, míg 2014-ben ez a téma még egyáltalán nem szerepelt napirenden. A legmagasabb havi megjelenésszám a bevándorlási válság csúcspontján, szeptemberben alakult ki (3 652). A migrációs válság által leginkább sújtott hónapokat leszámítva átlag feletti híraktivitás (1 056) alakult ki februárban is, ekkor főként Angela Merkel és Vlagyimir Putyin látogatásával volt elfoglalva a nemzetközi sajtó.
A korábbi évekkel ellentétben, a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó hírek háttérbe szorultak. A téma a német sajtót foglalkoztatta a leginkább, az itt közölt írások 8 százaléka kapcsolódott hozzá. E cikkek szinte kivétel nélkül kritikusak voltak Magyarországgal szemben: a 186 írás közül 160 rendelkezett negatív polaritással.
A tavalyi év során a legnagyobb megjelenésszámot a német (2 255 darab), az osztrák (1 411 darab) és a brit (1 410 darab) lapok adták, ugyanakkor a figyelt lapok számarányát figyelembe véve a legmagasabb híraktivitást a szlovák lapok produkálták.
Erősen kritikus volt Magyarországgal szemben a német sajtó, az itt megjelent cikkek 49 százaléka volt kedvezőtlen hangvételű, de ugyanekkora arányban jelentek meg előnytelen cikkek Franciaországban is. A német lapokban közölt 2 255 cikk közül 1 329 kapcsolódott a migránskérdéshez, melyek 43 százaléka kedvezőtlen hangvételű volt Magyarországra nézve, míg a 14 elemzett ország esetében ugyanez az arány lényegesen előnyösebb, 26 százalék volt. A migránskérdés negatív megítélése jelentősen rontotta Magyarország médiaképét, hiszen a témában megjelent 1 887 negatív polaritású cikk az összes megjelenés 15 százalékát tette ki.
A kedvező cikkek aránya és száma januárban volt a legmagasabb 16 százalékkal (81 megjelenés). Ebben a hónapban főként a svájci frank erősödése és a magyar kormány devizahiteleseket segítő forintosítási lépése dominálta a nemzetközi közbeszédet. A bankrendszerrel és a magyar gazdasági eseményekkel a brit sajtó foglalkozott leginkább, az átlagnál kiegyensúlyozottabb képet sugározva hazánkról: a kedvező hírek aránya itt volt az egyik legmagasabb (8 százalék).
A Nézőpont Intézet módszertana szerint a következő fő témákat határozták meg az év során: külkapcsolatok, demokrácia, jogállamiság, bevándorlás, bankszektor, gazdasági helyzet, energiaszektor, szélsőjobboldali tendenciák, az MNB intézkedései, halálbüntetés.
A szélsőjobboldali tendenciáknál a Nézőpont
„a vélelmezett antiszemitizmussal, rasszizmussal és a szélsőjobboldalinak tekintett pártokkal kapcsolatos cikkek összességét vizsgálta.”
Az elemzésből nem derült ki, hogy mely "szélsőjobboldalinak tekintett pártokra" gondoltak.
A rendezvényen szó esett kritikaként arról, hogy nézőpont kérdése, mi számít kedvező vagy kedvezőtlen cikknek, illetve az elemzésben nincs szétválasztva, hogy a vizsgált cikkek Magyarországról vagy a magyar kormányról szólnak.
A rendezvényt Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója nyitotta meg, az elemzés adatait Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője mutatta be, melyet két kerekasztal-beszélgetés követett a témában, ezen Boris Kálnoky, a Die Welt újságírója, Nick Thorpe, a BBC kelet-közép-európai tudósítója, Sárközi Mátyás, a BBC egykori munkatársa, londoni tudósító, Rajcsányi Gellért, a Mandiner.hu főszerkesztő-helyettese, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon PR- és kommunikációs igazgatója, Bogár Zsolt, a HVG belföldi rovatvezetője, Kovács Zoltán kormányszóvivő, a Nemzetközi Kommunikációs Iroda vezetője és Szalai Laura, a Magyar Idők újságírója vett részt.
Manipuláció a sajtóban
A kerekasztal-beszélgetés egy érdekes momentuma volt, amikor a sajtómanipuláció került szóba, amire Boris Kálnoky úgy reagált, hogy a média irányítottsága mögött meghúzódó gyanakvást Magyarországon a rendszerváltás előtti évek miatt kialakult közhangulat határozza meg. Kálnoky határozottan elutasította, hogy a nyugati sajtó manipulálna. A második kerekasztal beszélgetésen Kovács Zoltán kormányszóvivő emlékeztetett a kölni eseményekre, amikor a német sajtó napokig elhallgatta a bevándorlók által elkövetett szilveszteri erőszakcselekményeket. Ezzel kapcsolatban korábban Kálnoky már adott egy interjút az mno.hu-nak, amelyben arra a felvetésre, hogy igaza volt-e Udo Ulfkotténak, aki magyarul is megjelent könyvében megvásárolt újságírókról, politikusok, titkosszolgálatok és a nagytőke által irányított német tömegmédiáról értekezett, a következőket válaszolta:
„Azt azért szögezzük le, hogy Udo Ulfkotte Németországban nem lett megmondó ember. Nem véletlenül, hiszen meglehetősen furcsa könyvet tett le az asztalra. Nem mondom, hogy az apró tényeiben nincs igaza, ám az alaptétele téves. Egyszerűen nem igaz ugyanis, hogy Amerika, Izrael, a multik és a titkosszolgálatok irányítják a sajtót. Ennek akkor sincs alapja, ha Magyarországon ebben sokan szeretnének hinni.”
Majd azzal érvelt a kölni események kapcsán a német sajtó mellett kiállva, hogy annak
„vannak írott és íratlan szabályai, továbbá a médiatanács által megfogalmazott etikai követelmények között szerepel az is, hogy nem szabad megnevezni az állampolgárságot akkor, ha külföldiek bűncselekményt követnek el.”