A Gazprombank zárolta a PDVSA venezuelai állami olajipari konszern nála vezetett számláit - írja a Reuters értesülésére hivatkozva az MTI. A Gazprombank a Gazprom orosz gázipari vállalat pénzügyi leánycége, a vagyona alapján a harmadik legnagyobb orosz pénzintézet.
A Reuters által idézett forrás szerint
a Gazprombank a számlák befagyasztásával az amerikai szankciókkal sújtott venezuelai olajcéggel kapcsolatos kockázatokat kívánja csökkenteni.
A Gazprombank nem kommentálta - vagyis kvázi elismerte - a Reuters értesülését.
Az egyre diktatórikusabb eszközökkel élő szélsőbalos venezuelai rezsim egyik legfontosabb finanszírozási forrása a kőolajbevételekből származik. Az évek óta húzódó, egyre brutálisabb gazdasági válság egyik fő oka is az, hogy mára az ország lényegében egyetlen exportcikke az olaj maradt. A krízis mára odáig mélyült, hogy
a lakosság többsége szó szerint éhezik, az egészségügy összeomlott, és szinte nincs olyan árucikk, vagy nyersanyag, ami ne számítana hiánycikknek.
A pénz lényegében minden értékét elvesztette, tavaly 1,7 millió százalékos volt az infláció. Az ENSZ szerint 2015 óta mintegy hárommillió ember menekült el az országból.
A nagyvárosokban hosszú idő óta több százezres rendszerellenes tüntetések vannak, az összecsapásokban már több mint negyvenen vesztették életüket. A legutóbbi parlamenti választást az ellenzék meg is nyerte, ám Maduro nem ismerte el az eredményt, "alkotmányozó nemzetgyűlést" hívott össze – s persze benne már megbízható hívei vannak többségben. Az elnök újra is választatta magát, ám ránézésre is életszerűtlen, 68 százalékos eredményét az ellenzék és emberjogi szervezetek is a voksolás elcsalásának tulajdonítják
Három héttel ezelőtt Juan Guaidó, az ellenzéki többségű – és Maduró által semmibe vett – parlament elnöke ideiglenes államfővé nyilvánította magát. Washington egyből mellé állt, majd kisvártatva felsorakozott mögé az EU is. Madurót akkor támogatásáról biztosította többek közt Irán, Kína, Törökország és Oroszország is.
A Gazprombank minden bizonnyal Putyin jóváhagyásával meghozott döntésével ez utóbbi látszik elveszni, és ez végzetes csapás lehet számára.
Most, hogy az Egyesült Államok által január 28-án bejelentett szankciók után Moszkva is befagyasztja az olajszámlákat, a rezsim maradék gazdasági tartaléka is elfogyhat. Nem beszélve kiszolgálóinak hűségéről, amelyet a marxista ihletettségű "bolivari forradalom" eszméje helyett már egyre inkább csak az a remény biztosít, hogy, ha minden kötél szakad, le lehet lépni a baráti szocialista Kubába néhány milliárd dollárral.
Ha azonban most ez a zsákmány is veszélybe kerül, Madurónak könnyen hátat fordíthatnak a sajátjai is.
Pláne, ha az ellenzék is komoly forrásokhoz jut. Márpedig Trump ehhez most hozzájuttathatja őket, ha a venezuelai állami olajcég amerikai leányvállalatának, a Citgo Petroleumnak a vezetését nekik adják át. Nem kis pénzről van szó, a Citgo ugyanis az USA olajfeldolgozó kapacitásának 5 százalékát birtokolja, és benzinkúthálózata is működik Amerika-szerte.
A január végén életbe lépett szankciók értelmében a cég továbbra is működhet az USA területén, ám bevételeit nem utalhatja haza, hanem egy amerikai bankszámlára kell utalnia. Ezt egyelőre még befagyasztva tartják, ám Guaidó nemrégiben úgy nyilatkozott, keresik a lehetőséget, hogy átvegyék a vezetést a Citgo felett.
Jelenleg tehát úgy néz ki, hogy az eddig olajdollárokban úszó venezuelai rezsim hamarosan anyagi források, sőt a bukás után ellopható pénz nélkül maradhat, míg az ellenzékre heteken belül rászakadhat több milliárd dollár.
A Reuters február elején a Fehér Házból származó forrásokra hivatkozva azt írta, Washington közvetlen kapcsolatot tart a venezuelai hadsereg tagjaival, arra ösztönözve őket, hogy forduljanak szembe Maduróval. Az eddig legrosszabb opcióként is békés, jómódú havannai nyugdíjas évekre készülő katonatisztek közül minden bizonnyal most sokan komolyan elgondolkodnak ezen az ajánlaton.