Mert utazni élvezet
"Az egyik előnye annak, hogy már nem vagyok pártvezér, hogy több időm van, úgyhogy körbe fogom utazni Európát és segíteni fogok más függetlenségi mozgalmaknak, de nem fogom megmondani nekik, hogyan szavazzanak"
- nyilatkozta Farage a Politico-nak, azzal kapcsolatban, hogy mik a tervei a közeljövőre nézve.
Az ex-politikus elárulta, hogy a "turné" első állomása Görögország lesz, ahol szeptemberben egy, az uniós tagság alternatíváit boncolgató szimpóziumot vezet majd.
"Egy független nemzetállamokból álló Európát kellene ünnepelnünk, és ha bármit tehetek ennek elősegítéséért, akkor meg fogom tenni."
- mondta.
A körút célországai nagy valószínűséggel azokból az államokból kerülnek majd ki, ahol egyre szembetűnőbb az euszkeptikus attitűd erősödése és a kilépéspárti mozgalmaknak reális esélyük lehet egy referendum kiírására. Így szóba jöhet Hollandia, Franciaország, Dánia, Ausztria, de Finnország, Svédország és Olaszország is a lehetséges állomások között szerepel.
Farage szerint a Brexit nyomán elképzelhető, hogy Írország lehet a következő ország, ami ténylegesen elhagyhatja az uniót, mivel az írek körében létezik egy föl nem ismert, de nagyon is mélyre nyúló EU-ellenesség.
Vissza a nyeregbe?
A volt UKIP-vezér saját bevallása szerint akkor térne vissza a pártpolitikához, ha Nagy-Britannia 2020-ig nem hajtaná végre a mostani szavazás által rá rótt kötelességet és továbbra is az EU tagja lenne.
Úgy fogalmazott, hogy amennyiben az Egyesült Királyság az adott évben esedékes választásokig nem nyeri vissza a függetlenségét, és nem csökken a bevándorlók száma, kénytelen lesz újra beleállni a harcba és felkavarni a politikai állóvizet.
Elismerés, némi mellékízzel
Az amerikai elnökválasztásról, és konkrétan Donald Trump eddigi szerepléséről Farage az alábbiakat nyilatkozta a Financial Times-nak:
"Brüsszel nem érti, London nem érti és úgy vélem, Washington sem érti. (A szavazóknak) elegük van abból, hogy lenézik őket, és nem veszik őket figyelembe. Azt akarják, hogy valaki figyeljen rájuk. Az nem érdekes, hogy (ez a valaki) gazdag. Az akarják, hogy valaki megértse őket. Ha valaki képes lekötni és inspirálni őket, akkor a kisemberek azok, akik képesek megváltoztatni a világot."
Kifejtette, érti, mit akar elérni Trump az olyan ötleteivel, mint például a muszlimok amerikai beutazásának megtiltása:
"A frusztrált és talán kicsit ijedt választókat akarja megszólítani. Ennek a stílusától alkalmanként azonban még én is összerezzenek."
A Brexit tapasztalataira utalva hozzáfűzte, hogy szerinte a brit választók hosszú ideje úgy érezték, hogy senki sem képviseli őket, ezért nem is jártak voksolni. A kilépés ügye kapcsán viszont úgy érezték, hogy végre számít a véleményük, így a kisemberek az urnákhoz járultak és győzelmet arattak.
An englishman in Cleveland
Farage saját bevallása szerint nem hivatalos szemlélőként vett részt a republikánus rendezvényen, ami már csak azért is érdekes, mert ilyen eseményekre viszonylag ritkán hívnak meg visszavonult politikai szereplőket, pláne külföldi ex-pártvezéreket.
Már csak amiatt is fölmerül a gyanú, hogy nem pusztán egy szocio-szafariról van szó, hogy Farage és Trump politikája között az angol, az amerikai és a nemzetközi sajtó több párhuzamra is rámutatott már, illetve nemrég felmerült az a spekuláció, miszerint Farage esetleg egy megújuló UKIP, vagy egy teljesen új, jobboldali, a Trump-féle irányvonal által inspirált párt élén térhetne vissza az aktív politizáláshoz.
Az, hogy az euszkeptikus gondolat egyik európai vezéralakja már bevallottan lát lehetőséget arra, hogy újra szerepet játsszon a brit belpolitikában, csak ráerősít a feltételezésre:
így, vagy úgy, de a brit és az európai politika hall még Nigel Farage-ról.