Nimród alakjáról a legtöbb forrás hasonlót állít: hatalmas, erős uralkodó, a fél világ ura volt. Híres íjász hírében állt. Azt is mesélték róla, hogy nagy erejű király volt, óriási termettel. Ő építette Bábel tornyát és emiatt zavarodtak össze a világ nyelvei. Az arabok szerint a világ első királya Bábel tornyából akarta lelőni ellenfelének istenét, de amikor onnan nem talált célba, akkor készíttetett egy hatalmas szekeret, melyek elé griffmadarakat fogott, azzal felrepült az égbe és megpróbálta lelőni a „rivális istent”.
Nimród utódai
A magyar történészek tévesen írták le műveikben, hogy nem létezett Nimród-hagyomány más népeknél, így mi is csak kitaláltuk azt a középkor folyamán. Egyrészt Nimród a Bibliában nem túl népszerű uralkodó, ezért ha valaki hamis őst akart volna keresni magának, nem biztos, hogy rá esett volna a választása. Az idegen nyelvű szakirodalmakból kiderül, hogy a Kaukázusban, illetve az észak-mezopotámiai térségben, vagyis Nimród birodalmának szívében legalább három dinasztia eredezteti magát ettől a félelmetes királytól. Az ókori perzsák urai, akik a helyi szkíta és méd népekkel összeolvadva létrehozták az Akhaimenida-dinasztiát (Kr. e. 6-3. század), büszkék voltak arra, hogy Nimród volt az ősük. A pártusokból és perzsákból összekovácsolódott Szasszanida-birodalom (Kr. u. 3-7. század) szintén tőle eredeztette magát.
Grúzok őse
Egy XV. századi katalán térkép szerint Grúzia, vagyis Georgia a régi Magyarország. Sokan a kis kaukázusi országban úgy vélik, hogy éltek közöttük magyarok. Thúry József úgy tudta, hogy a híres grúz hadiúton, a Darial-hágón mentek át Hunorék és úgy botlottak bele az alánokba. A középkori grúz királyi dinasztia tagjai is nagy Nimródtól eredeztették magukat. Gorgasali Vahtang király életéről készült műben felemlegetik az ősi uralkodótól való származás tudatát. A Kaukázusban térítő szírek is sokszor emlegetik a helyi Nimród-kultuszt, ami akkortájt még elevenen élt a térség népei között, még azt is tudni vélték, hogy Azerbajdzsánt is a nagy király alapította.