„Nem lehet méltósággal megemlékezni a kommunizmus áldozatainak emléknapján”
- kezdte tegnap interpellációját a parlamentben a jobbikos Novák Előd. A politikus szerint sem az ügynöklisták feltárásában, sem az egykori pártállami vezetők elszámoltatásának és közéletből való kitiltásának, sem a kommunista luxusnyugdíjak megvonásának ügyében nincs előrelépés.
Novák szerint ennek legfőbb oka, hogy eddig minden kormányon lévő pártban voltak olyanok, akiknek érintettként a kommunista múlttal való leszámolás akadályozása volt az érdeke, például a ma is rendészeti államtitkárként dolgozó egykori III/II-es Tasnádi László.
Szerinte ezért vannak még mindig
2060-ig titkosítva
az állambiztonsági múlt dokumentumai, és ezért jár még mindig többszázezres luxusnyugdíj a Mansfeld Péterre halálos ítéletet kérő Mátsik Györgynek, vagy a kádári megtorlást túl puhának tartó Biszku Bélának.
Novák szerint
az elmúlt 24 évben csak maszatolás történt
„a Jobbik azonban e három legfontosabb antikommunista programpontját kormányra kerülése esetén haladéktalanul meg fogja valósítani”
bár a jobbikos politikus szerint elfogadhatatlan, hogy erre addig várni kell a Fidesz miatt. Az interpellációra reagáló Tuzson Bence államtitkár válasza egy szánalmas kovácsbélázásban merült ki, érdemi észrevételt a felvetett kérdésekkel kapcsolatban nem tartalmazott, ezért nem is idézünk belőle.
A kommunista múlttal való leszámolás elmaradásával kapcsolatban
Szávay István jobbikos honatya folytatta a kormány gyomrozását.
Szerinte a kormány a szegedi Ságvárihoz hasonlóan haladéktalanul át kellene neveztesse a Corvinus Egyetemmel annak Rajk Lászlóról, „az ÁVH-t létrehozó tömeggyilkos kommunistáról” elnevezett szakkollégiumát.
Szávay ez ügyben hosszan idézte az MTA állásfoglalását, miszerint Rajk neve azért nem használható közterület és közintézmény elnevezésére, mert
„az 1945-ben megindult magyarországi demokratizálódási folyamat egyik közismert akadályozója, koncepciós perek aktív közreműködője, az ÁVÓ, illetve az ÁVH 'felügyelője'. Belügyminisztersége idején számolták fel a magyarországi civil egyesületeket, szervezeteket, kezdődött meg a B-listázás és indult meg a koncepciós perek sokasága. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások alkalmával a választási csalások egyik irányítója.”
Az ügyben korábban is történtek már sikertelen kezdeményezések, többek között az ismert dokumentumfilm-rendező, Dézsy Zoltán is felhívta a figyelmet a súlyos törvénytelenségre.
A Szávayra reagáló Rétvári Bence államtitkár egy tavaly májusban írt válaszához hasonlóan ismét a Corvinus Egyetem vezetéséhez küldte a honatyát, mert
„az egyetem dönt arról, hogy akár a szabályzataiban, akár máshol milyen neveket használ.”
Szávay szerint azonban ebből is látszik, hogy bár „szavakban nagyon megy az antikommunizmus”, amikor tettekre kerül a sor a kormány már nem olyan határozott. A jobbikos honatya szerint ugyanis a kormánynak legalább figyelmeztetnie kellene a Corvinust a nyilvánvalóan törvénysértő állapotra és annak megszüntetését kellene követelnie, ha be szeretné tartatni saját törvényeit.
Szávay ezért az államtitkári választ elutasította és az arról való parlamenti szavazás előtt kormánypárti képviselőtársaihoz fordult azzal, hogy
„önök most nyomhatnak gombot, hitet tehetnek a polgári Magyarország mellett és hitet tehetnek amellett, hogy hogyan álljunk szemben az elmúlt 45 évvel, egyetértenek-e önök azzal, hogy Rajk László nevét viselje szakkollégium Magyarországon vagy nem?”
K. D.
Kapcsolódó cikkek:
Két és fél évtized alatt sem számoltatták el a kommunista vezetőket
A Vaskefe elbontásáért tüntettek az '56-osok terén
Megváltoztatták a Ságvári nevét
A Rajk Szakkollégium nevét is megváltoztatná a Jobbik