Illés kultusza
Illés vagy Éliás a Biblia és a Korán tanúsága szerint az egyik legnagyobb próféta volt az ókori keleti világban, aki fellépett a bálványimádás ellen. Áháv király bosszúja elől bujdosni kényszerült. Akkor a nagy prófétát egy holló táplálta. Isten a király bálványimádása miatt többéves pusztító szárazságot bocsátott az országra, csak Illés könyörgése adott esőt, ezzel is jelezve: képviselőinek nagy hatalma van. A szent életű embert végül tüzes (táltos?) lovak vontatta szekér vitte fel az égbe. Lehet, hogy ennek köszönhető, hogy néhány magyar vidéken a Göncölszekeret Illés szekerének nevezik. A mennybe távozó próféta csodatévő palástját legkedvesebb tanítványára, Elizeusra hagyta, aki ezzel átvette mestere örökét.
A magyar hagyományba korán bekerült Illés tisztelete, lehet, hogy már a kaukázusi albán misszionáriusok ismertették meg őseinkkel ezt az ősi, mezopotámiai hagyományt. A néprajzosok inkább bizánci hatásnak tulajdonítják, ami inkább arra utal, hogy ez a kultusz keleti örökségünk részét képezte. A próféta alakja először a Zágrábban őrzött, 11. századi Hahóti-kódex naptárjában bukkan föl, tiszteletét a karmeliták is ápolták a középkor folyamán, akik példaképüknek tekintették Illést.
Villám és mennydörgés
Illés kultusza régóta jelen van a magyar néphagyományban, minden bizonnyal azt is keletről hoztuk magunkkal. A hazai szokások azonban nem a vizet, hanem a mennydörgést kapcsolják hozzá, úgy tűnik, mintha az ég urának jellemzőit ruházták volna rá. Dél-Magyarországon azt tartják, hogy Illés, az Isten megbízatása alapján, rendet csinált az égben, ledobálva onnan a méltatlanná vált angyalokat, és azóta is villámokat szór a rossz angyalokra és gonosz emberekre. A néphit szerint Illés küldi a nagy nyári zivatarokat, az égiháborút, különösen neve napja táján. Talán ezért e napon - félve a villámcsapásoktól - általában nem arattak. Amikor pedig megzendült az ég, azt mondták, "Illés hordókat gurigáz az égben...", vagy hogy "Illés most is a sátánnal csatázik". A dél-magyarországi szőlősgazdák azt vallják, hogy Illés, Anna, Jakab három szeles nap. Ezeken a napokon vihar vagy szél dühöng. Ha az egyiken nem, akkor a másikon: "Illés meg Jakab Annát kergeti", "Illés rossz, mert áldást nem hoz". Megfigyelték, hogy bármilyen szárazság volt eddig, Illés napján megjön az eső és vele együtt a nyári zivatar, ezért e napon nem szabad kint dolgozni a földeken, mert a mennykő belecsaphat az emberbe. Volt olyan hiedelem is az Ormánságban, hogy akin Margit vagy Illés napján varrt ruha van, abba belevág a villám.