Évről évre csökken a nyelvvizsgázók száma Magyarországon. Tavaly 86 ezren próbálkoztak, közülük 59 ezren kaptak a vizsga végén bizonyítványt – írja a Világgazdaság az Oktatási Hivatal adatai alapján. 2019-ben még 82 ezren kaptak nyelvvizsga-bizonyítványt, 2011-ben pedig majdnem 100 ezren (99,2 ezer).
Pedig ahogy Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke is elmondta a lapnak, egy mai diplomás fiatal nyelvtudás nélkül nem rúghat labdába a munkaerőpiacon. A szakma éppen ezért nem értett egyet a kormánynak azzal a döntésével, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is kiadták a diplomákat nyelvvizsga nélkül. A pandémia mellett a nyelvvizsgázószám csökkenésének hátterében éppen ez utóbbi döntés állhat.
A piac helyzetéről azt lehet elmondani, hogy gyakorlatilag átköltöztek a képzések az online térbe (a nyelvi képzések 70 százaléka már így zajlik), ez mentette meg a nyelviskolákat a bezárástól. Az árakat viszont emelni kellett, körülbelül 10-20 százalékos drágulást jelent ez, egy nyelvóra díja így egyéni képzéseknél 4,5–6 ezer forint között alakul, csoportos tanulás esetén pedig 5–7 ezer forint.
A tanfolyamok mellett a vizsgák is átköltöztek a pandémia hatására az online térbe, a számítógépes vizsgáztatás akkreditációját nyolc központ kapta meg eddig. A szakemberek szerint ez egy rendkívül jó lehetőség, ezért is emelkedik folyamatosan azok száma, akik inkább otthonról vizsgáznak.
A nyelvvizsgák eloszlását tekintve tavaly is az angol volt messze a legnépszerűbb nyelv: több, mint 46 ezren szereztek nyelvvizsgát belőle, miközben például németből csak 9700-an.