Szerdán egy újabb csata zajlott le a glifozát-háborúban, ahol a Fidesz képviselői a másik oldalon álltak, majd szerdán a Greenpeace hozta nyilvánosságra, hogy Magyarország 120 napos eseti engedélyt kért három olyan jelentős méhegészségügyi kockázatot jelentő rovarölő szerre, melyek használata jelenleg korlátozás alatt van az EU-ban.
"Ez nemcsak a méhek és méhészek miatt létfontosságú, hanem azért is, mert minden harmadik falat ételünket a beporzó rovaroknak köszönhetjük"
- figyelmeztet a környezetvédelmi szervezet.
A Greenpeace felhívását több neves szakember és méhészmester támogatta aláírásával.
De vajon mi motiválja arra a magyar kormányt, hogy egészségügyi és környezetvédelmi szempontokra fittyet hányva, a multinacionális vállalatok érdekeit kiszolgáló ipari mezőgazdaság szempontjait veszi egyedül figyelembe?
Dr. Darvas Béla, a biológiai tudományok doktora, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság, valamint a GMO-Kerekasztal elnöke Fazekas Sándor agrárminiszternek írt nyílt leveléből választ kaphatunk a kérdésünkre.
A Növényvédelmi Bizottságról
(Azt tudni kell, hogy a Földművelésügyi minisztériumnak van egy növényvédelmi szakbizottsága, amelynek feladatai közé tartozik a növényvédelemmel kapcsolatos szakmai kérdések megtárgyalása, azokkal kapcsolatos javaslatok, állásfoglalások megfogalmazása, valamint a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény, illetőleg a peszticidek fenntartható használatáról szóló, tagállamoknak kötelezettségként előírt Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv kidolgozása). A szakmai fórumon azonban indokolatlanul magas arányban képviselteti magát a mezőgazdasági ágazat (a 21 tagú bizottságban 14 képviselővel). Jellemző, hogy míg az egészségügy mindössze egyetlen taggal van jelen (az Emberi Erőforrások minisztériumának delegáltja), addig például a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége, illetőleg a Növényvédő szer és Műtrágya Kereskedők Szakmai Egyesülete is egy-egy emberrel képviselheti az ipari mezőgazdaság érdekeit.Ez a torz berendezkedés megfeleltethető a kormányokon átívelő magyar agrárpolitikával is (a Bizottság működését még a Gyurcsány-kormány foglalta rendeletbe még 2009-ben).
"Azt kellett, hogy lássam, hogy a minisztériumi főosztályvezetők és vezető munkatársak közül nem is egy – ha átmenetileg is, de – szerképviseletek vezetője lett, ami el kell, hogy gondolkoztasson minden mérlegelőt. Azt kell most látnom, hogy a növényvédő szerek európai megítélését illetően hazánk környezet-egészségügyi szempontokból az utolsók között kullog"
- emlékezteti Fazekas Sándort nyílt levelében Darvas professzor, majd hozzáteszi:
"A mai növény-egészségügyi főtisztviselő egyoldalú technológiai alapú véleménnyel van a méhekre kifejezetten veszélyes neonikotinoid csávázó szerekről, és most három hatóanyagra (clothianidin, imidacloprid, thiamethoxam) a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kérésére hatóanyagonként 32000 hektárra is eseti engedélyt indítványozott".
Miként történhetett meg az, hogy a mai növényvédelmet kizárólag a termesztés szűk látókörű szempontjai vezérlik, és döntéseiben sem a környezet-/természetvédelem, sem az egészségügy/egészségvédelem szempontjai nem érvényesülnek kellőképpen?
Darvas Béla szerint
- a mezőgazdasági képviselet túlsúlyos, a delegáltak 67%-a sorolható ide (bármely kérdésben az ágazat termelési érdeke érvényesül tehát);
- a környezet- és természetvédelmi szervezetek képviseletei együtt átlagosak, a delegáltak 28%-a tartozik ide;
- az egészségügy képviselete formális, a delegáltak 5%-a kerül ki innen.
Más metszetben megállapítható továbbá, hogy
- a hatósági képviselet túlsúlyos, a delegáltak 52% idetartozik (vagyis bármely kérdésben egyedül a hatóság dönt);
- a kutatóintézeti képviselet csekély, a delegáltak 14% tartozik ide;
- az érdekvédelmi képviselet átlagos; a delegáltak 20%-a kerül ki innen;
- a civilszervezeti képviselet csekély, a delegáltak 14%-a tartozik ide.
"A puszta számokon túlmenően az arányok is fontosak. Ma a környezet- és természetvédelmi területeken nincs „termelői” képviselet, természetvédelmi területen nincs civilszervezeti delegált. A legsúlyosabb azonban az egészségügy helyzete, ahol a hatósági képviselet mellett az egészségtudomány, az orvosi szakma, az érdekképviseletek szószólói meg sem jelennek"
- olvasható a levélben.
A fentiek alapján egyetérthetünk abban a szakemberrel, nincs ok csodálkozásra azt illetően, hogy hazánk az egyes környezetvédelmi és egészségügyi okok miatt az Európai Unióban problematikus anyagok tekintetében miért egyoldalú gazdasági szempontok érvényesítésére képes csupán.
Darvas Béla az alábbi javaslatokkal fordul Fazekas Sándorhoz:
"– kérem, szervezze meg, hogy az egészségügyi tárca teljes körű képviselettel vegyen részt a bizottságban, mert jelen pillanatban az egészségügy részvétele a javaslattételben súlytalan;
– kérem, vonja vissza a bizottsági tagságát azoknak a köztisztviselőknek, akiknek a bizottság javaslattal szolgál (a kapcsolatteremtőktől vonja vissza a szavazati jogot, vagyis csak megfigyelő státuszt kapjanak), illetve azoktól, akik bármely a javaslattétel szempontjából érintett termékkel közvetlen vagy közvetett függőségi kapcsolatban vannak;
– kérem, vezesse be a szigorú összeférhetetlenségi nyilatkozat jogi intézményét;
– kérem, maximálja a Növényvédelmi Bizottságban eltölthető időtartamot és ne tegye lehetővé a korlátlan újraválaszthatóságot;
– kérem, akadályozza, hogy egy érdekképviseletről (munkahelyről) egynél több delegált személy vehessen részt a szakértői munkában;
– kérem, hogy környezet- és természetvédelmi területen törekedjen a kiegyensúlyozott képviseletre, s ebben a környezettudományi részvétel erősítését szorgalmazza;
– kérem, hogy csak közhasznú civilszervezeti és érdekvédelmi delegáltakat nevezzen ki szavazati joggal;
– kérem, tegye nyilvánossá a Növényvédelmi Bizottság működését, vagyis jegyzőkönyve, döntései és javaslatai jelenjenek meg a számára létrehozott honlap-részen, ami minimális követelménye a társadalmi alapú döntéseknek, s ami egy közérdekű civilszervezet esetében is alapkövetelmény".
Ezzel egy kis bepillantást nyerhettünk az Orbán-kormány döntéshozó mechanizmusába, amely a gyakorlatban igen távol áll a szabadságharcos retorikától.