A világon felhasznált kőolajnak több mint a felét vízi úton juttatják el az úti céljukhoz, és nyilvánvaló módon, a költségek minimalizálása érdekében a tankerhajókat a lehető legrövidebb útvonalon kell utaztatni.
Akármilyen furcsa, de nyolc tengerszoroson halad keresztül az összes tengeri sztráda, így ezek zavartalansága és biztonságuk felügyelete kiemelten fontos az olajlobbi által irányított országok számára (persze, hazánk is megérezné, ha a kereskedelmi útvonalak bedugulnának).
Azt is fontos megjegyezni, hogy ahhoz, hogy globális káosz legyen a rendszerben, nem kell mind a nyolc tengerszorosnál zavart okozni, hiszen vannak közöttük különlegesen fontosak, amelyek kiesése gyors krízist okozhatnak.
A gond származhat egy esetleges katonai akcióból, vagy egy balesetből, ám a kőolajtól függő társadalmunk számára ez teljesen mindegy.
A listát az áthaladó olaj mennyisége alapján állítottuk össze (millió hordó/nap):
1. A Hormuzi-szoros (17 millió hordó/nap)
A Hormuzi-szoros fontosságát jelzi, hogy amikor Irán nem olyan rég azzal fenyegetőzött, hogy lezárja annak forgalmát, bizony berezelt az Egyesült Államok, és hirtelen megnőtt a hadihajók, repülőgép-hordozók forgalma a környéken.
A tengeri olajszállítmányok 30 százaléka halad itt keresztül, elszállítva a legendás Öböl-menti országok fekete aranyát.
Érdekesség, hogy a Hormuzi-szoros kikötői képesek világ legnagyobb tankerhajóit fogadni.
2. A Malaka-szoros (15,2)
A Malaka-szoros egy 805 kilométer hosszú tengerszoros a Maláj-félsziget és Szumátra között.
Ez a legrövidebb út az Indiai Óceántól a Dél-Kínai-tengerhez, illetve a Csendes-óceánhoz. Ez az útvonal látja el Kínát, Japánt és Indonéziát.
A Malaka az egyik legkeskenyebb természet alkotta tengerszoros a világon, olykor mindössze 1,7 mérföld a távolság a két part között.
Azonban egyre veszélyesebbé vált errefelé a hajózás a mind gyakoribbá váló kalóztámadások miatt.
3. A Jóreménység foka (4,9)
A helyszín a Dél-Afrikai Köztársaság. A Jóreménység foka komoly történelmi múlttal is rendelkezik, jelenleg is a kereskedelem 9 százalékát hajóztatják ezen keresztül.
Igaz ez a megfogalmazás nem teljesen pontos, hiszen a "szoros" egyik oldala nyitott.
Azonban a kihasználtsága csökken, ugyanis igen messze van a nagyobb központoktól, viszont ha a Szuezi-csatornánál probléma keletkezik, egy laza 2700 mérföldes kitérővel Dél-Afrika is megcélozható.
4. A Báb el-Mandeb-szoros (3,8)
Ha annyit mondunk, hogy a szoros bejárata Áden város kikötője, talán mindenki számára világossá válik, hogy a Vörös-tenger déli bejárata most a világ bizonytalanabb csomópontja.
Nem hiába avatkozott be Szaúd-Arábia a jemeni harcokba, hiszen aki az Ádeni-öblöt uralja, felügyeli a kőolaj-kereskedelmet is, megcsapolva akár a Szuezi-csatornán áthaladó készletet.
Szakértők szerint Báb el-Mandeb lehet az első dominó, amely aztán komoly krízist okozhat elsősorban Európa számára.
Egyébként elzárni az átjárót nem nehéz, hiszen mindössze 18 mérföld széles.
5. A Dán szorosok (3,3)
Evezzünk nyugodt vizekre! A dán szorosok három szorost jelöl, amelyek az Északi-tengert és a Balti-tengert kötik össze a Skagerrakon és a Kattegaton keresztül. Ezek a víziutak Dániánál találhatók.
Itt elsősorban orosz kőolaj utazik, a cél Nyugat-Európa. Szintén komoly történelmi múlttal rendelkezik a terület, amely egyébként 480 kilométer hosszú, és a legszűkebb részén is 289 kilométer széles.
Ugyanakkor, ha a kontinensünkön háború van, a tenger is lángokba borul. Jellemző ugyanakkor az is, hogy hiába a rossz viszony az oroszokkal, a forgalom nem csökkent ezen a csomóponton.
6. A Szuezi-csatorna (3,2)
Az egyik leghíresebb ember alkotta műtárgy a világon, ez a 163 kilométer hosszú csatorna, amely összeköti a Vörös-tengert és a Földközi-tengert. Elsősorban Európát és Észak-Amerikát táplálja kőolajjal.
1869. november 16-án nyitották meg, amely aztán többször is tulajdonost cserélt. Emlékezhetünk, 1956-ban még a szovjet tankok is Szuez felé vonultak, igaz, sajnos Budapesten kötöttek ki.
A több mint egy évszázados történelme során sokan áldozták az életüket a zavartalan forgalom érdekében; elképesztő, de a világ összes tankerhajójának a 60 százaléka áthalad ezen a csomóponton!
Jelenleg Egyiptom felügyeli a forgalmat.
7. Boszporusz (2,9)
A Boszporusz feletti ellenőrzésért is rengeteg ember halt meg az évszázadok során, a szoros egyébként mindössze 30 kilométer hosszú, a legszélesebb pontján 3700 méter, a legkeskenyebb pontján pedig mindössze 750 méter a távolság Ázsia és Európa között.
Évente mintegy 48 ezer hajó halad keresztül a Boszporuszon, főleg orosz kőolajjal a gyomrukban.
Szakértők szerint az Isztambul városát kettészelő tengerszoros az egyik potenciális célpont lehet a terroristák számára, ugyanis ezzel komoly csapást mérnének Európára.
8. Panama-csatorna (0,85)
Szintén ember alkotta műtárgy, amely végeredményben az Atlanti- és a Csendes-óceánt köti össze.
A Panama-csatornáért nem folytak háborúk, ám becslések szerint az építése során 27.500(!) ember vesztette életét. Franciák kezdték el, de végül az Egyesült Államok felügyelete alatt vált üzemkésszé (1914), a csatorna csak 1999-ben lett a közép-amerikai ország része.
Megnyitása pillanatában óriási jelentőségű volt, hiszen a New York-San Francisco távolság a felére csökkent, azonban manapság halványult a fontossága.
Ennek oka, hogy technológiailag elavult, és mivel a legkeskenyebb pontján mindössze 110 láb széles, ezért az igazán nagy tankerek kénytelenek elkerülni ezt az útvonalat.
Ez az a nyolc csomópont, földszoros, amely élteti világunkat. Ugye milyen apróságokon múlik az életünk?