Alig több, mint 30 év múlva két aktív korú magyarra egy 65 évnél idősebb honfitárs jut majd, ez pedig azt jelenti, hogy az állam nem lesz képes a nyugodt időskor biztosítására - hívták fel rá a figyelmet a money.hu szakértői.
Míg 1990-ben 1000 aktív korú magyarra 200 idős polgár jutott, addig 2022-ben már 303. A tendencia pedig folytatódik, 2030-ban már 2,13 millió magyar lesz 65 éves vagy idősebb. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számítása szerint 2045-ben az eltartottsági ráta (az aktív korúakra jutó idősek aránya) már meghaladja majd a 45 százalékot, 2061-ben pedig 100 aktív, kereső korú magyarra 50, a 65. életévét betöltő idős jut majd.
A KSH ráadásul még rendkívül optimista is volt: az Magyar Nemzeti Bank 2060-ra az aktív korúak 57 százalékára tette az akkor élő szépkorúak arányát, míg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének várakozásai alapján az elöregedő magyar társadalomban 2060-ra 100 aktív korú magyarra 67-69 idős jut majd.
A folyamatos járulékcsökkentés miatt ráadásul eleve egyre kevesebb bevétele van a nyugdíjalapnak. A legnagyobb rést a 2022. évi 4 százalékos szocho-csökkentés jelenti, ami a számítások szerint 350 milliárd forinttal csökkentheti a nyugdíjbiztosítási alap bevételeit.
A szakemberek a fentiek alapján arra figyelmeztetnek, hogy tovább már nem tartható az a vélekedés, hogy a társadalom 75 százaléka az államtól várja a biztos időskor anyagi hátterének a megteremtését – mert erre a jelenlegi szinten nem lesz már képes.