A magyarok többsége korábban szeretne nyugdíjba vonulni, ha erről ő maga dönthetne – derül ki a Pulzus Kutató közvélemény-kutatásából, melyet a napi.hu számára készített. A megkérdezettek
Minden ötödik válaszadó, azaz 20 százalék 60 és 65 éves kor közötti nyugdíjazást képzelne el, míg 10 százalék már 50 éves kora előtt nyugdíjba menne.
Elhanyagolható azok száma, akik később vonulnának nyugdíjba: 3-3 százalék 65 és 70, illetve 70év fölött választaná meg a nyugdíjaztatás időpontját, 1 százalék pedig végigdolgozná az életét – írja a portál.
A kutatás azt is kiderítette, a fiatalok, azaz a 18-39 éves korosztálynak megfelel a 60-70 év közötti nyugdíjkorhatár,
Iskolai végzettség szerint is jelentős a különbség: alapfokú végzettségűek körében azt mérték, hogy már 55 éves kora előtt nyugdíjba menni.
Településtípus szerinti bontásból az derül ki, a fővárosban élők maradnának a legtovább aktívak, a községekben élők 39 százaléka viszont már 55 éves kora előtt a nyugdíjat választaná – ha tehetné. Ugyanakkor az 50 éves koruk előtti nyugdíjra vágyók legnagyobb tömege (13 százalék) budapesti.
A nyugdíjkorhatár 2020-ban 64 és fél év, majd 2021-ben emelkedik a sávos emelés végső szintjére, 65 évre. Ha pedig valaki a rá vonatkozó korhatár betöltése után is munkaviszonyban marad, akkor minden plusz hónap szolgálati idővel plusz fél százalékkal nőhet a nyugdíja, azaz ha egy évet „rádolgozik”, az már 6 százalékkal magasabb juttatást jelent – jegyzi meg a lap.
Holtzer Péter: A kvázi-önkéntes nyugdíjpillérben megtakarítandó vagyon magántulajdon, mint a bankszámla vagy a lakás
Tíz-tizenöt év múlva újra finanszírozási gondok léphetnek fel a hazai nyugdíjrendszerben, ezért fontos, hogy a munkavállaló, a munkaadó és az állam közösen gondoskodjon az egyén nyugdíj-megtakarításáról. A brit példa jó minta, de a magánnyugdíjpénztárakkal történt eset után újra fel kell ébreszteni az emberekben a bizalmat az állam és a pénzintézetek iránt.