A kormány.hu-n jelent meg az a tervezet, ami a nyugellátások és egyes más ellátások januári emelésének részletes szabályait tartalmazza.
Eszerint az öregségi nyugdíj, az özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaellátás, a baleseti hozzátartozói nyugellátás, a korhatár előtti-, a rokkantsági-, a rehabilitációs ellátás vagy a baleseti járadék (és az összes, állam által nyújtott nyugdíjszerű ellátás és járadék) jövőre 2,7 százalékkal fog emelkedni.
Ahogyan eddig, úgy most is, ha egy személy részére egyidejűleg több ellátást folyósítanak, akkor azokat külön-külön is emelik.
Az előterjesztés azért is meglepő, mert a nyugdíjemelést a kormánynak a várható inflációhoz kell igazítania, csakhogy 2018 tavaszán, amikor a 2019-es költségvetést megtervezték, még alacsonyabb pénzromlással számoltak. Az Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint jövőre 3,1 százalékos infláció várható. Kérdéses, hogy ez tartható-e, a GKI előrejelzésében 2019 végére már 3,5 százalékos áremelkedést jósolt. Mint írják: amennyiben a világpiaci olajárak tovább emelkednek, a bérinfláció erősödik, a monetáris politika késlekedik a szigorítással, ennél magasabb is lehet az áremelkedés.
A nyugdíjasok által használt termékek (élelmiszerek, gyógyszerek, lakhatással kapcsolatos kiadások) áremelkedése pedig már idén októberben is 3,4 százalék volt, vagyis erősen kétséges, hogy a jövő évi nyugdíjemelés valóban inflációkövető lesz-e. Mivel 2019 választási év is, ezért erősen valószínűtlen, hogy a mostani 2,7 százalékos javaslat lesz a végleges.
A Nemzeti Konzultációval párhuzamosan érkező utalványok és a prémiumok ettől függetlenül elfedhetik a bajt, ám ettől még igaz: a 2,7 százalékos, differenciátlan emelés csupán szinten tartásra (és a különbségek növekedésére) elég. Sőt, mivel az átlagos inflációt veszik figyelembe, nem a nyugdíjas fogyasztói kosarat, az értékmegőrzés is kérdőjeles. Erről itt írtunk bővebben:
Az álom 12, az infláció 3,1, a valóság pedig 2,7 százalék
A jövő évi költségvetés 2,7 százalékos inflációval számol, ám a jegybank 3,1 százalékot vár, így az inflációkövető nyugdíj a valóságban egyáltalán nem követi az inflációt. A pénzromlás ellensúlyozására megint a kampányeszközként funkcionáló nyugdíjkorrekció lehet megoldás. Persze, az alapprobléma, hogy a nyugdíjasok döntő többsége számára semmit nem jelent a 2,7 százalékos nyugdíjemelés.