Az Mfor a KSH-ra hivatkozva írja, hogy a nyugdíjas infláció októberben elérte a 3,4 százalékot, ami bőven meghaladja a kormány által előre tervezett 2,7 százalékos 2019-es pénzromlás mértékét.
Elképzelhető, hogy a kormány a 2017-es büdzséhez hasonlóan, a jövő évi költségvetést is kénytelen lesz módosítani emiatt.
A KSH adataiból egyébként kiderül, hogy az inflációt alapvetően olyan termékek húzzák - üzemanyagárak, jövedéki adós termékek, például cigaretta - amelyek az idősek kosarában kisebb súllyal szerepelnek, viszont
az élelmiszerárak megugrását már a nyugdíjasokat is jelentős mértékben megérzik.
Az élelmiszereknél 4,6 százalékos drágulási ütemet mért a KSH, főleg az idényáras termékek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árai ugrottak meg, 20,5 százalékkal.
Az álom 12, az infláció 3,1, a valóság pedig 2,7 százalék
A jövő évi költségvetés 2,7 százalékos inflációval számol, ám a jegybank 3,1 százalékot vár, így az inflációkövető nyugdíj a valóságban egyáltalán nem követi az inflációt. A pénzromlás ellensúlyozására megint a kampányeszközként funkcionáló nyugdíjkorrekció lehet megoldás. Persze, az alapprobléma, hogy a nyugdíjasok döntő többsége számára semmit nem jelent a 2,7 százalékos nyugdíjemelés.