Az amerikai szenátus megszavazta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a 2001. szeptember 11-i merényletek áldozatainak hozzátartozói
kártérítési pert indíthatnak amerikai bíróságokon Szaúd-Arábia ellen,
ha ügyvédeik bizonyítani tudják, hogy ennek az arab államnak bármilyen köze volt a terrorcselekményhez.
A régóta vitatott törvényjavaslatot még a képviselőházban is el kell fogadni, de Barack Obama elnök jelezte: ha ez utóbbi testület is jóváhagyását adja,
nem fogja aláírni a törvényt.
A Törvény a terrorizmus támogatói elleni igazságszolgáltatásról címet viselő javaslatot a New York-i demokrata párti szenátor, Chuck Schumer és texasi kollégája, a republikánus John Cornyn közösen nyújtotta be, így igen nagy többséggel is fogadták el.
A szenátusi döntés után tartott sajtótájékoztatón Schumer úgy fogalmazott:
"a szenátus hangosan és egyhangúlag kimondta, hogy a terrortámadások áldozatainak családjai felelősségre vonhatják a felelősöket, még akkor is, ha országról, nemzetről van szó".
A törvényjavaslat értelmében az áldozatok családtagjai amerikai bíróságon nyújthatnak be keresetet, de bizonyítaniuk kell a szaúdi kormány felelősségét. A tervezetet támogató politikusok úgy vélik: a másfél évtizeddel ezelőtti terrortámadások elkövetői közül a szaúdi állampolgároknak
támogatást nyújtott a szaúdi kormány is.
A gyanú árnyéka
Ezt a gyanút erősíti az az eltitkolt FBI jelentés is, amely a szaúdi királyi család egyik tanácsadóját hozta kapcsolatba a merénylettel. Esam Ghazzawi családjával együtt hat éven keresztül élt az USA-ban, és épp 15 nappal azelőtt lépett le egyik napról a másikra, hogy az eltérített gépek az ikertornyokba csapódtak volna. Még luxusautóit és az étellel teli hűtőt is hátrahagyta. A gyanús eltűnést hiába jelezték a hatóságoknak, hiába született erről jelentés is, azt a szövetségi nyomozó iroda hogy, hogy nem,
elfelejtette átadni a 9/11-et vizsgáló törvényhozási bizottságnak.
A sivatagi királyság egyébként mindig is tagadta, hogy köze lett volna a Világkereskedelmi Központ épületei és a Pentagon ellen elkövetett terrorakciókhoz. Ám a bíróság előtti bizonyítási procedúrától mégis nagyon fázhatnak.
Beismerő vallomás?
Rijádmár a tegnap elfogadott javaslat benyújtásakor
azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat,
hogy kötvényei eladásával 750 milliárd dollárnyi összeget von ki az amerikai gazdaságból.
A döntés után a Fehér Ház szóvivője az elnök aggodalmait hangoztatta. Azt mondta: nehéz elképzelni, hogy az elnök aláírja a törvényt. Barack Obama korábban már közölte: ha a kongresszus mindkét háza el is fogadja a vitatott törvényt, ő él majd elnöki hatalmával és megvétózza. A kormányzat érvelése szerint a törvény „jogi kockázatnak” tenné ki az amerikaiakat a tengerentúl, valamint kedvezőtlen gazdasági és diplomáciai következményekkel járna.
Edwin Truman, a világgazdasági kutatásokkal foglalkozó Petersen Intézet munkatársa ugyanakkor már áprilisban rámutatott:
a szaúdiak üzenete valószínűleg "üres fenyegetőzés"
több százmilliárd dollárnyi amerikai értékpapír eladása egyrészt technikailag nehéz lenne, másrészt nagy valószínűséggel zűrzavart okozna a globális pénzpiacokon is, amiért a szaúdiakat tennék felelőssé.
Ezzel minden bizonnyal Obama is tisztában van – így aligha a gazdasági nehézségektől tart a leginkább. Az már annál rázósabb lehet, ha az Egyesült Államok első számú muszlim szövetségeséről derülne ki, hogy csuklóig benne volt a véres merényletekben. Az meg még inkább, ha fény derülne rá, hogy
Washington tudott erről,
és másfél évtizeden keresztül titkolta saját polgárai elől. A szaúdi hiszti és fenyegetőzés az elnöki vétóval együtt azoban így is sokak szemében nyílt besimerő vallomásnak tűnhet.