Magyarországot Belgium követi, ott ez az arány 84 százalék, a sor másik végén Mexikó foglal helyet, ahol mindössze 8 százalékát adja az állam az idősek jövedelmének - írja a felmérés alapján a Zoom.hu.
A magyar idősek összjövedelmének csak 8,5 százaléka származik munkából, míg ez az arány Mexikóban 57 százalék, de 30 százalék felett van Chilében, Izraelben, Japánban, Koreában és az USA-ban is.
A fenti adatokból következik, hogy az állam Magyarországon vonja el az egyik legtöbbet a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól a nyugdíjak fedezésére. Egy átlagos munkavállaló után kifizetett pénz bő 30 százalékát szedi be, ennél többet (33 százalékot) csak az olasz állam vesz el.
Elöregedő társadalom és a nyugdíj
A felmérés megállapítja, hogy a demográfiai folyamatok miatt a bevételi oldalon egyre kisebb, míg a kiadási oldalon egyre nagyobb összeg szerepel. Az egyensúly fenntartása érdekében az államoknak vagy több pénzt kell beszedniük a munkavállalók után, vagy kevesebbet kell kifizetniük a nyugdíjasoknak.
Magyarországon 1950-ben még csak 13,2 65 év fölötti jutott 100 munkavállaló korú lakosra, 2015-ben már 27,9, 2075-ben pedig 57,6 65-nél idősebb lakos esik majd minden 100 munkavállaló korú magyarra.
Ezek az arányok nagyjából megegyeznek az OECD átlagával.
A tanulmány a nyugdíjkorhatárok emelésével számol, már csak a várható élettartam emelkedése miatt is. Az OECD átlagában jelenleg a 65 éves nők még 21 évre számíthatnak haláluk előtt, a férfiak még 18-ra. Magyarország ebben a tekintetben legutolsó az OECD-ben, jelenleg a 65 éves magyar nők csak 18,6 évre számíthatnak (2060-ra ez 22,3-ra emelkedhet), a férfiak pedig csak 14,8 évre (2060-ra ez 18,3-ra emelkedhet).
A felmérés megjegyzi azt is, hogy a több gyermek születését ösztönző politikai intézkedések már nem tudnak megoldást nyújtani a nyugdíjrendszer problémáira.