Magyarországon alacsony a gyermekvállalási kedv, ami előidézi a népességfogyást, amitől összedőlhetnek a nagy szociális ellátórendszerek, elsőként a nyugdíjrendszer. A társadalom kifordult önmagából, nincsenek értékek, normák, közös minimumok. Márpedig ezek nélkül nem haladhat előre egy országot.
A kormány önkénnyessége miatt elmaradnak a valódi szakmai egyeztetések minden területen, így az oktatásban is. Ahol évről évre újításokat vezetnek be átgondolás, egyeztetés nélkül. A gyerekek is elszenvedik ezáltal azt a kiszámíthatatlanságot, ami egyébként átitatja az egész mai Magyarországot. Hiszen itt mindenki létbizonytalanságban él, a munkáltató, a munkavállaló, a fiatalok, a szülők, de még a jelenlegi hatalom emberei is. Bizonytalanság és félelem, ez az amit az úgynevezett nemzeti együttműködés rendszere szült, amiben se nemzetiesség, se együttműködés nincs. Csak önös érdekek.
Ennek a rendszernek az áldozatai a mai fiatalok, akiknek kiszámíthatóságra és következetességre lenne szüksége az oktatásban, ahhoz, hogy produktív, egészséges felnőttekké vállhassanak, ehelyett azt tanulhatják meg, hogy az állam önkényes döntéseket hoz, az állampolgárok pedig teljesen kiszolgáltatottak.
A káosz következménye már megmutatkozott a tavaly decemberben kikerült PISA-felmérés eredményein is, ami még sosem volt olyan rossz, mint az elmúlt évben.
Úgy tűnik azonban, hogy ez sem riasztotta vissza a döntéshozókat. Ugyanolyan rapid, felelőtlen módon akarják két év múlva bevezetni a 9 osztályos általános iskolákat, mint tették azt eddigi remek ötleteikkel.
Emlékszünk mik is voltak ezek? 2012-ben látott napvilágot a mindennapos testnevelés ötlete (lehet Orbán Viktor már ekkor el akarta kezdeni a nemzet felkészítését, a végül csúfos véget ért budapesti olimpiára), de hamar kiderült, hogy ami jól hangzik, ahhoz nem biztos, hogy adottak a feltételek. Néhány dolog hiányzott csak a diákokon kívűl. A megfelelő számú tanár, tornaterem és eszköz. A Google keresőben ha megnézzük, hogy a mindennapos testnevélessel kapcsolatban mire kerestek rá a szülők, akkor láthatjuk , hogy az ez alóli felmentés érdekelte a leginkább őket. Sajnos olyan felmérés nem készült, amiből kiderülhetne, hogy a gyermekek hány százalékának van felmentése.
Bevezették a hittan és erkölcstan órákat, amiket nehéz komolyan vennie bárkinek is, miközben az utcán, a tv-ben és szinte minden információs csatornán az a stílus és erkölcstelenség árad feléjük, amivel a mai világban úgy néz ki sikeresek lehetnek, és itt nem csak a reality műsorokra gondolok, hanem a politikai viták és kampányok színvonalára is.
Az érettségi szabályait is két évente változtatják, míg korábban négy évig célirányosan arra tanítottak a tanárok, hogy az érettségi jól sikerüljön, addig ma már sokszor ők sem tudják követni mi jön, így a felkészítés is silány minőségű.
Probléma az is, hogy az oktatók képzése sem megfelelő, továbbra is a pedagógus szakra lehet a legalacsonyabb pontszámmal bekerülni, ami leviszi a szakmai színvonalat.
9 osztály működhetne, de nem így
Eleinte úgy tűnt, hogy a 9 osztályos alapképzést a lengyel mintához hasonlóan szeretnék bevezetni, ahol a 2000 óta működő rendszer eredményeképp az ország a felmérések szerint az európai élvonalba került. Ott nem kerül ki a diákok egynegyede funkcionális analfabétaként az oktatási rendszerből, ami úgy épül fel, hogy elsőként egy 6 osztályos általános iskolával kezdenek, majd ezt követi egy 3 osztályos alsó középfokú oktatás, végül pedig erre épülne a felsőfokú középiskolai szint. Ahhoz hogy ez jól működjön természetesen az alaptantervet is megreformálták és minden szakasz végén egy képesség- és készségszint felmérést csinálnak.
Na ez az ami nem lesz nálunk, hanem egyszerűen betesznek az óvoda és az iskola közé egy 0. évfolyamot, ami valójában egy előkészítő osztály. Ezzel azonban kitolják az érettségi korhatárt is, hiszen lesznek olyanok, akik csak a rendszer miatt 20 évesen jutnak el az érettségiig. Arról, hogy a 0. évfolamban mi fognak tanítani a gyerekeknek az oktatási államtitkár eddig annyit mondott, hogy írást és olvasást még biztosan nem.
A lényeg, hogy egy átfogó iskolai rendszert átalakító, minőségi, szakmai egyeztetésen alapuló tervezetet nem kellene már a beveetését követően azonnal javítgatni, foltozgatni, valamint már csak az előkészítése is több évbe tellene. De a következetes gondolkodást úgy látjuk semmi itt sem képes tartani a kormány.
Bár a kormányzati sajtóban pozitívan nyilatkoznak saját oktatási reformjaikról, ennek ellenére sosem jártak annyian magániskolákba, mint manapság. És az sem véletlen, hogy a politikusok is kimenekítik gyermekeiket a közoktatásból.
Gloviczki Zoltán egy, a magyar nemzetnek adott interjújában foglmazta meg, hogy egy Trefort Ágoston óta élő hagyományt kéne meghaladni: észre kéne venni, hogy másért járunk iskolába 2017-ben, mint 1877-ben. Márpedig amíg nem ezek mentén haladunk, a meggondolatlan ötletekkel még mélyebbre taszítjuk az oktatást és gyermekeink nem lesznek mások mint kísérleti patkányok, akiknek képességi ingoványos talajon fejlődnek ki.
Az téma aktualitását az új oktatási átalakítási reformterm nyilvánosságra hozatala adja, amit itt böngészhetnek.