2020. január 1-től hatályos az új Felnőttképzési törvény, amely érzékeny személyes adatok megadására és kezelésére kötelezi a magántanárokat. A gond csak ott van, hogy ehhez sem kellő ismerettel, sem pedig megfelelő informatikai háttérrel nem rendelkeznek az érintettek, így vagy elhagyják a pályát, vagy pedig feketén, saját zsebre vállalnak magánórákat - írja a hvg.hu.
A jogszabály kapcsán nehezen értelmezhető, hogy pontosan kikre és milyen tevékenységekre is vonatkozik a szabályozás, ami annak is köszönhető, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium mindössze egy nappal a követelmények hatályba lépése előtt, augusztus 31-én tette közzé állásfoglalását, illetve egy példatárat, ami tartalmazta mi számít képzésnek és mi nem.
Az egyik legfontosabb változás hogy a Fővárosi Kormányhivatalnál kell bejelenteni vagy engedélyeztetni a képzést, attól függően, hogy az adott tanfolyamra a törvény szerint mi vonatkozik. Emellett azok, akik képzést vezetnek, regisztrálniuk kell a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben.
Akik ezt megtették (egyéni vállalkozók, cégvezetők vagy vállalkozás képviseletére jogosult személyek, illetve szakértők) azzal szembesülnek, hogy az érzékeny adataik bárki számára elérhetővé váltak.
De nem csak az ő adataikat kell regisztrálni, hanem a diákokét is, ugyanis a friss jogszabály másik kitétele, hogy a tanítványoknak az adatait is nyilván kell tartani, annyi különbséggel, hogy ezek nem nyilvánosak.
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy csak azoknak a tanítványoknak az adatait kell felvinni a rendszerbe, akik tanítását szeptember 1-je után vállalja el egy magántanár. Aki régebb óta jár valamilyen foglalkozásra, azt nem kell jelenteni. Regisztrációjukhoz a képzőknek ügyfélkapuval kell belépni, és az adatokat nyolc évig kell megőrizni.
az a magántanár, aki mindennek nem tesz eleget, pénzbüntetésre számíthat, ami a jelenlegi minimálbér többszörösét jelenti. Ahogy a regisztráció is pénzbe kerül természetesen: eddig 3 ezer forintot kellett érte fizetni, augusztus végétől viszont az ötszörösét, 15 ezret.
A lap kitér arra is, hogy Magyarországon jelenleg körülbelül 10 ezer magántanár dolgozik vállalkozóként, akiknek jelentős része nyelvoktatással foglalkozik. Nagyjából 1000 körüli a száma azoknak, akik valamilyen hobbitevékenységet tanítanak ugyan, de az új felnőttképzési törvény szerint amit csinálnak, oktatásnak, képzésnek minősül. És legalább félezerre tehetők a nyelviskola jellegű, nagyobb szolgáltatók. Az új törvény miatt magántanárok százai adják vissza a vállalkozási engedélyüket, vagy szüneteltetik a tevékenységüket - mondja Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője.