Ha egy ország állampolgárai idegen nyelveket is beszélnek, automatikusan emelik hazájuk versenyképességét. Magyarországon viszont alacsony szintű versenyképesség és alig van aktív idegennyelv-tudással rendelkező munkaerő. Az európai uniós átlaghoz képest magas óraszámban folyik itthon a képzés, de nem túl hatékonyan.
Mi a cél?
Az, hogy a közoktatás lehetőséget biztosítson arra, hogy mindenki két idegen nyelvet elsajátítson, de minimum egyet, azt viszont magas szinten. Erre alapozva a felsőoktatásban már lehetne a szaknyelvvel foglalkozni, ami európai szinten tenné versenyképessé a magyar munkaerőt. Ez egyébként összhangban van Európai Tanács 2002-es barcelonai állásfoglalásával, ahol célként fogalmazták meg, hogy az európai polgárok már gyermekkoruktól legalább két idegen nyelvet tanuljanak.
Miért van rá szükség?
Reméljük, hogy ez a kérdés senkiben nem merült fel, röviden azért megpróbáljuk összeszedni.
- kultúra: minél jobban ismerünk egy- vagy akár több idegen nyelvet, annál könnyebben tudunk új kultúrákat megismerni, ami tágítja tudásunk és látókörünk, többrétűbbé és nyitottabbá válik a gondolkodásunk
- kommunikáció: csak megfelelő nyelvtudással vagyunk képesek nemzetközi kapcsolatokat építeni
- gazdaság: jelentősen erősíti munkaerő-piaci pozíciónkat a nyelvismeret, ebből kifolyólag emelkedik az ország versenyképessége is
Oktatás
Ezen a területen a tudás megszerzésének elsődleges terepe a közoktatás kell, hogy legyen. A felsőoktatásban már a szaknyelvre kellene helyezni a hangsúlyt, de a helyzet nem ilyen egyszerű. Ha a közoktatásban nincsenek megfelelő körülmények biztosítva ezen szint eléréséhez, akkor borul az egész elképzelés, csúszik a tanulás. Ehhez nem csak elegendő óraszámra van szükség, hanem az oktatás minőségének javítására és az ösztönző környezet megteremtésére.
Jelenleg viszont inkább úgy néz ki a helyzet, hogy annyira túlterheltek a diákok, hogy nem csak a nyelvtanulásra, de gyakorlatilag semmilyen tanulásra nincsenek motiválva. Ha pedig mondjuk angolozni akarsz, érdemes magántanárhoz járnod, mert a jelenlegi oktatási rendszerben nem fogod megkapni azt a tudást, ami szükséges lenne ahhoz, hogy az érettségire már legalább középfokon beszéld a nyelvet. Ha pedig ezen is túlnézünk, akkor szükség van ösztönzés és éles gyakorlásképpen például nyelvi versenyekre, idegen nyelvű szakkörökre, nyelvtáborokra, vagy csereprogramokra. Itt életszerűbb szituációkba kerülnek a diákok a steril, iskolai körülmények helyett.
Mikortól?
Azt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy nem csak az általános- és középiskolában, majd felsőoktatásban lehet foglalkozni a nyelvvel, hanem az a legjobb, ha már óvodában találkoznak vele a gyerekek. Ez jelenleg csak egy opció, nincs törvényileg előírva. Az EU tagállamai közül is csak néhányban (például a belgiumi német ajkú közösségben) vezették be kötelezően. Néhány tagállamban létezik óvodai nyelvoktatás, de a többségben nincs szervezett foglalkozás.
Miért tanuljanak az ovisok nyelveket?
- ebben a korban még nem rögzül az anyanyelvi szerkezet, ezért az idegen nyelv elsajátítása is természetes folyamatokra épül
- minél fiatalabban kezdenek foglalkozni ezzel, annál jobbak lesznek a nyelvi kompetenciáik
Ez egy örök vita, vannak ellenérvek is:
- a folytathatóság kérdése: sok helyen első osztályban nincs nyelvoktatás, nem biztos, hogy az oviban megszerzett tudást tovább tudják vinni
- a finanszírozás: az ilyen feladatra csak speciális felkészültségű óvodapedagógusok képesek a megfelelő szinten, alkalmazásuk növelheti az óvoda kiadásait
- és persze a legegyszerűbb: „oviban játsszon csak a gyerek, tanulni ráér később”
Ezzel a területtel azért nem lehet objektíven foglalkozni, mert nincsenek az óvodai nyelvtanulásra vonatkozó statisztikák. Nem tudjuk, hogy ahol van, milyen minőségű, nincsenek rá mérőszámok, azt sem tudjuk pontosan felmérni, hogy mekkora pluszt jelent a gyerekeknek.
Senki sem örül
A diákok egy része nyűgnek érzi, másik része szívesen tanulja, sőt, megérti, hogy kell a nyelvtudás, de iskolai keretek között általában nem érhet el megfelelő szintet. A szülő pénztárcájának nem tesz jót, ha különórákra kell járatni a gyerekét. A munkáltatók szintén nem örülnek, mert ők nem arra kíváncsiak, hogy ki hányasra és milyen szinten vizsgázott, hanem például tud-e angolul tárgyalni.
Általános iskolában hiába tanulnak nyelvet a diákok, ha a középiskolában gyakorlatilag nulláról kezdik újra.
Az Oktatási Hivatal a 2016/2016-os tanévben elvégzett idegen nyelvi felmérése alapján a nyolcadikosoknak csak a 45-55 százaléka érte el az A2-es szintet, ami a tantervben meg van határozva. Tehát nagyjából a felük nem tudta abszolválni ezt a célt.
Mondunk ennél sokkal rosszabbat is. Az Európai Bizottság legutóbbi felmérése azt hozta ki, hogy a 25 és 64 év közötti korosztály nyelvtudásában utolsó helyen állunk: átlagosan az uniós állampolgárok 66 százaléka beszél legalább egy idegen nyelven, míg Magyarország esetében ez mindössze 37 százalék. Ami még furcsábbá teszi a helyzetet, hogy látszólag elegendő nyelvórát tartanak az iskolákban, tehát nem a mennyiséggel, hanem a minőséggel és a hatékonysággal van a baj.
Okok
Nem egyszerű megfejteni őket. Ha van elég óra, de még a tanterv is megfelelő, a tanárok képzettségével nincs probléma, akkor miért ennyire alacsony a hatékonyság szintje?
Ahogy azt már fentebb is említettük, a legtöbb általános iskolában négy évig tanulnak idegen nyelvet a diákok, de a középiskolában ezt a nulláról kezdik újra. Így gyakorlatilag a kukába ment négy év tanulása, mert nem fognak tudni építeni rá, ha ugyanazt a szintet kapják újra.
Itt pedig elérkezünk a túlzott uniformizálás problémájához. A magyar oktatásban a gyerekeket nagy, arctalan tömegként kezelik, amiben minden diák egy szürke kis pont. Ez a rendszer nem veszi figyelembe a diákok előzetes tudását, de még az eltérő képességeket sem. Mindenki ugyanabból a könyvből tanulja ugyanazt, ugyanúgy. Így aki magasabb szinten áll, elveszítheti motivációját, megreked a fejlődése. Aki viszont kevesebb előzetes tudást hoz magával, nem, vagy csak kevés sikerélménye lesz. Hiába vannak jó képességű, az innovatív oktatásra fogékony tanáraink, ha a megszabott keretek között nem tudják érvényesíteni ezt.
Fontos feladat az is, hogy a diákok megértsék, érdemes nyelvet tanulni. 2020-tól a kormány a a felsőoktatási felvételihez kötelezővé tenné a nyelvvizsgát, ami, ha nem is ösztönzi, de minimum belekényszerítheti az iskolásokat a magasabb szintű nyelvtanulásba. Az ösztönzést viszont inkább abba az irányba kellene terelni, hogy valamennyi diák fontosnak tartsa az idegen nyelvet, tanulni akarja azt, ne csak erőszakkal tanultassák vele. El kell érni, hogy ne egy tantárgynak tartsák az angol, vagy német órát, hanem sikeres jövőjük egyik zálogának.
Hogyan lehet motiválni?
Képesség tanításként kell felfogni a nyelvoktatást. Ha át tudják adni a diákoknak, hogy az idegen nyelv elsajátításával „csak” egy képességhez jutnak, aminek a témáját és tartalmát a saját érdeklődési körük szerint maguk határozhatják meg, biztos, hogy hatékonyabbá is válna az egész rendszer. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ehhez a körülményeknek is változnia kell.
Ha viszont megvan a tudás, és azt a diák bárhol fel tudja használni, tehát érteni fogja, hogy miről énekel a kedvenc előadója, fordítás nélkül tudni fogja, hogy mit nyilatkozott kedvenc sportolója, eredeti nyelven nézheti a Trónok harcát, vagy a Call of Dutyban nem kell magyar felirat ahhoz, hogy megértse Captain Price szavait, esetleg simán felszedhet egy turistát a Szimplában, akkor szeretni fogja a nyelvet és annak tanulását, mert látja, hogy ez nem csak hasznos, de menő is.
Ehhez szorosan kapcsolódik az alternatív nyelvtanulás. Itt a tevékenység nem maga a tanulás, hanem csinálsz valamit, amit egyébként is szoktál, de azt összekötöd ezzel. Magyar felirattal nézed az angol nyelvű sorozatot, megnézed, hogy a kedvenc külföldi zenéid miről szólnak, igyekszel, hogy idegen nyelvű környezetet építs magad köré. Ide a Facebook angol nyelvűre állításán túl a téged érdeklő témákban külföldi magazinok lapozásáig minden beletartozik.
Bele fog ugrani a majom a vízbe
Orbán Viktor aláírásával még korábban megjelent egy kormányhatározat, mely szerint felmérik az idegennyelv-oktatás országos helyzetét. Ennek határideje 2018. február 28. Ez alapján fogja létrehozni az EMMI, valamint a nemzetgazdasági minisztérium az iskolai nyelvoktatás fejlesztésének stratégiáját a 2018-2027 közötti időszakra. Mondanunk sem kell, hogy mennyire kulcsfontosságú folyamat lesz.
Ebben valószínűleg terítékre kerül az a probléma is, hogy a budapesti iskolák általában jobb eredményeket érnek el az idegen nyelvű versenyeken, mint például az észak-magyarországiak.
Fontos felülvizsgálni azt az előírást is, hogy 2020-tól kötelező lesz a felvételihez a B2-es szintű nyelvvizsga, vagy ennek megfelelő emelt szintű érettségi. Nem eleve kidobandó ez az elképzelés, de ahhoz, hogy működőképes legyen, megfelelő körülményeket és esélyegyenlőséget kell teremteni.
Mit akarnak a politikusok?
A kormánypártok álláspontját ismerjük a rendszer működését látva, de valószínűleg ez is át fog esni egy komolyabb frissítésen a felmérés után. Az első nyelvvizsga ingyenessé tétele mindenesetre a jó szándék és a jó irány jelzése, de ennél azért többre lesz szükség.
A Jobbik részéről általában Dúró Dórát hallhatjuk a témában megszólalni. Úgy látják, hogy jelenleg a közoktatásban tanulók döntő része nem jut használható nyelvi kompetenciához, ezért a tudás megszerzése pénzkérdéssé vált, hatékonyabb módszertant szeretnének a nyelvoktatásban.
A 2020-as kötelezvényről negatív véleménnyel vannak, a Jobbik ezt megszüntetné, mert nem lesz mindenki számára elérhető, hogy megugorja ezt a szintet, így tovább fognak nőni a különbségek.
Javaslataik között szerepel a kiscsoportos oktatás elősegítése, a magyar sajátosságokat figyelembe vevő taneszközök alkalmazása és a pedagógusképzés megújítása.
Valamennyi ellenzéki párt egyetért abban, hogy nem megfelelő a nyelvoktatás jelenlegi hatékonysága, ezért változásra van szükség. Korábban még az MSZP dobott be egy érdekes ötletet, miszerint nyelvvizsga-amnesztia kellene, ami azt jelenti, hogy a most előírt minimum középfok megszerzése nélkül is kiadnák a diplomákat.
Sallai R. Benedek az LMP részéről még egy 2017-es parlamenti ülésen beszélt arról, hogy teljes reformra lenne szükség a nyelvoktatásban.
A jó szándék tulajdonképpen minden irányból adott, ha eltérő eszközökkel is, de reformokat akarnak az ellenzéki pártok. Azt látjuk, hogy a Fidesz-KDNP radarján is érzékelik, hogy nem hatékony a jelenlegi formátum, de lényegi változásra már csak a korábban említett felmérés kiértékelése után számíthatunk.
(fotó: Marjai János/MTI)