Magyarország rosszul, Szaúd-Arábia jól járhat az iráni atomalku felmondásával

Nem érint minket, mert messze van, ugye?

Az Oxford Economics elemzői górcső alá vették, hogy milyen hatást gyakorolhat az olajárra, így a világra Donald Trump döntése.

Az amerikai gazdaság sem fog örülni neki, számításaik szerint az adócsökkentési programból származó növekedési többlet felét bukhatják az olajárak emelkedése miatt.

A kínálat gyengülése, a kereslet erősödése és az Iránnal szembeni újabb szankciók, valamint az ebből fakadó geopolitikai bizonytalanságnak köszönhető, hogy négy év után először, újra átlépte a West Texas Intermediate olajféleség hordónkénti ára a 70 dolláros szintet, a globális alaptípus Brent már 75 dollár felett van.

Késleltetve hat

A szankciómechanizmusban beépített csúsztatók vannak, így fordulhat elő az is, hogy az amerikai pénzügyminisztérium 90-180 nappal számol az újbóli élesítést tekintve. Az iráni termelés tehát nem fog azonnal a mélybe zuhanni.

Elindult a lavina?

Tegnap írtunk róla, hogy Donald Trump állítólag közölte Emmanuel Macronnal telefonon, hogy kilépteti az Egyesült Államokat az iráni atomszerződésből. Ezt a felek akkor még cáfolták, de nem sokkal utána jött a hivatalos bejelentés is: Mint fogalmazott, Irán támogatja a terrorizmust - a Hezbollah libanoni, és a Hamász palesztin mozgalmat, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot -, destabilizálni próbálja a Közel-Keletet.

Az iszlám köztársaság a világ ötödik legnagyobb olajtermelője, teljesítménye napi 1 millió hordóról napi 3,8-ra nőtt a büntetőintézkedések enyhítése óta. Az Oxford Economics egy éven belül 300-600 ezer hordós visszaeséssel számol Trump döntése után.

A kilépés ilyen szempontból még rossz időpontban is történt, az OPEC-tagok továbbra is tartják magukat a termeléscsökkentéshez, a csoport napi száma 2016 óta 2 millió hordóval csökkent, jelentősen feszesebbé téve a globális ellátást. A venezuelai válság szintén ezt a folyamatot erősíti, csak az idei első negyedévben 25 százalékkal csökkent a dél-amerikai ország napi termelése.

Ezzel párhuzamosan a globális kereslet 2018-ban tíz éve nem látott ütemben erősödött, ami már a tartalékokra is hatással van, így nyomja fel az árakat.

A szaúdiak már jelentkeztek

Az olajárrobbanástól Szaúd-Arábia mentheti meg a világot - gondolhatnánk a híreket olvasgatva. Rijád már jelezte, bármilyen szintű iráni termeléscsökkenést tudnak és szándékoznak is pótolni.

A probléma viszont ott lehet, hogy a szaúdiak a magas olajárban érdekeltek, hordónkénti 100 dollárról is lehetett hallani az utóbbi időkben, többek között azért, mert a Saudi Aramco egy részét még idén tőzsdére szeretnék vinni, tehát, ha rajtuk múlik, elfelejthetjük a mostani árakat.

Magyarország nem örül

Hazánkban rövid időn belül újra négyessel kezdődhetnek az árak a kutakon. A fent említett okok mellett tovább emelheti a szintet a dollár folyamatos erősödése a forinttal szemben. Elemzők azt viszont nem tartják valószínűnek, hogy újra elérjük a 450 forint körüli, literenkénti árat.