Itt a nagymintás kutatás az oltóanyagok hatékonyságáról

Itt a nagymintás kutatás az oltóanyagok hatékonyságáról

A koronavírus elleni vakcinák magyarországi hatékonyságáról jelent meg tanulmány a a Clinical Microbiology and Infection című neves szakmai lapban – számol be róla a Telex. A HUN-VE (Hungarian Vaccine Effectiveness, Magyar vakcinahatékonyság) című dokumentum

3,7 millió beoltott esetén vizsgálta,

hogy a második dózist követő hetedik nap után regisztráltak-e fertőződést vagy elhunyt-e az illető. A kutatás, melynek adatgyűjtése június 10-én zárult le, az addig alkalmazott öt vakcinatípus (Pfizer, Moderna, Szputnyik V, AstraZeneca, Sinopharm) hatékonyságát vizsgálta korcsoportonként és összességében is.

{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}

Fertőződés ellen a leghatékonyabbnak a Moderna vakcinája bizonyult, az ezt felvevők 88,7 százalékánál nem regisztráltak koronavírust. Második helyen a Szputnyik V végzett (85,7 százalék), „bronzérmes lett a Pfizer (83,3 százalék). Az AstraZeneca esetében a hatékonyság 71,5 százalék, míg a kínai oltóanyag „csak” 68,7 százalékban bizonyult hatékonynak a megfertőződés ellen.

Kiugróan alacsony értéket a nagyon idős (85 év feletti) korosztálynál mértek: az Astra Zeneca náluk csak 38,7 százalékon teljesített, igaz, kevesebb mint 4 ezren kaptak ilyen oltóanyagot ebben a korcsoportban. A Sinopharm oltóanyaga ugyanebben a korosztályban szintén gyengén muzsikált, csak a beoltottak 43,1 százalékát védte meg egy fertőzéstől.

Halálozás ellen kimondottan jól teljesített mind az öt vakcina. A leghatékonyabbnak a Szputnyik V bizonyult, az orosz oltóanyagot felvevők 97,5 százaléka nem hunyt el koronavírusban. A második 93,6 százalékkal a Moderna lett, míg a képzeletbeli dobogó legalsó fokára a Pfizer állhatott 90,6 százalékkal. Az AstraZenecát felvettek 88,3, míg a Sinopharmmal oltottak 87,7 százalékánál nem történt halálozás.

Az adatok közül kiemeljük, hogy

a három fiatalabb korosztályban (16-24, 25-34, valamint 35-44 évesek) oltóanyagtól függetlenül egyetlen haláleset sem történt.

A tanulmányban megjegyzik, hogy a vakcinákra bontott eredmények értelmezésében szem előtt kell tartani, hogy kik kapták az adott vakcinát. Magyarországon elsősorban a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-vakcinával oltották a krónikus betegségük miatt magas kockázati csoportba tartozókat, ez pedig lefelé torzíthatja a hatékonyságukat.

A tanulmány következtetésként levonja, hogy

a vakcinák a vizsgált időszakban 9500 halálesetet előztek meg.

A Telex megjegyzi, az adatgyűjtés június 10-i lezárása komoly gátakat szab, ugyanis ezt követően jelent meg a SARS-COV-2 delta variánsa, valamint ezt követően kezdett el csökkenni a vakcinák hatékonysága. Így azután például olyan kérdésre, hogy melyik oltóanyag a legtovább hatásos, a tanulmányból nem kapunk választ.