2015. júliusában alakult meg az Egységes Munkavállalói Egyesület (EME), mint munkavállalói érdekvédelmi szervezet. A zászlóbontáskor Tajti Csaba elnök úgy fogalmazott, hogy az elkövetkező 6-12 hónap során 10-20 ezres taglétszámot szeretnének elérni. Eddig mennyire sikerült megközelíteni a kitűzött célt, illetve érzékelhető-e már, hogy milyen a szervezet fogadtatása a dolgozói társadalom részéről?
Az egyesület fogadtatása nagyon pozitív, több szervezettel együttműködési megállapodás megkötése előtt állunk. Sajnos azonban ki kell emelni, hogy a bürokrácia komolyan gátolta a tényleges bejegyzésünket, így a jogi akadálypálya szinte év végéig nehezítette a valódi működést. Ez is egy olyan terület, ami könnyítésre szorul, hiszen sokan pont emiatt adják fel egy-egy remek ötlet megvalósítását, vagy eleve bele sem kezdenek.
A kisebb, föderáción kívüli szakszervezetekkel milyen az együttműködés, kiket sikerült eddig megszólítania azok közül, akikkel a szervezet eredetileg fel akarta venni a kapcsolatot?
A paletta nagyon széles. Együttműködési megállapodás előtt állunk a Kéményseprők Országos Szakszervezetével, a Szociális Dolgozók Munkástanácsával, de tárgyalunk egy postásokat tömörítő, valamint egy vasutasszervezettel is. Ezen kívül nagyon sok vendéglátásban dolgozó munkavállaló keresett meg minket, akik hiányolják a szakterületükön az érdekképviseletet, így nekik az együttműködésen túl a tömörülésük megszervezésében is segítséget nyújtunk, ami egy nagyszerű kihívás, hiszen több százezer munkavállaló dolgozik a vendéglátásban, ami ugyanakkor területileg meglehetősen széttagolt.
Hogy viszonyulnak az EME-hez a nagy szakszervezeti blokkok, van-e párbeszéd a különböző érdekvédelmi csoportokkal? Partnernek, vagy konkurenciának tekintik-e inkább a szervezetet?
A konföderációk óvatosabbak, de nem ellenségesek, a szakszervezetek nyitottak és partnerként tekintenek ránk. Egyre inkább érzékelhető az összefogás, hiszen a társadalmi problémákra csak közösen fogunk tudni megfelelő válaszokat adni.
A civil társadalom és érdekvédelmi csoportok részéről milyen érdeklődés övezi az EME-t? Sikerült-e már a civil szféra képviselőivel gyümölcsöző kapcsolatokat kiépíteni?
E területen is elindult egy folyamat, de az igazi kapcsolatfelvétel és az esetleges együttműködés a civil szervezetekkel jövő feladatai közé tartozik. Fontos, hogy megtaláljuk a közös kapcsolódási pontokat, hogy ne csupán informális, hanem valódi közös cselekvésben megnyilvánuló interakció jöhessen létre. Volt már szó a bürokráciáról, sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a civil szervezetek működésük során a legnagyobb energiákat ide kell összpontosítaniuk annak érdekébe, hogy fenn tudjanak maradni. Sajnos ez néha a cselekvés, és a valódi cél elérésnek rovására megy.
Hogyan képes az EME hatékonyabban védeni a dolgozók érdekeit, mi az, amiben mást, vagy többet tud nyújtani, mint a többi, hasonló szervezet?
Nem vagyunk függő helyzetben, nem "mondják tollba” mit támogassunk, és mit ne, így bátran, kendőzetlenül felvállalhatjuk azt, ami a valóság. Több a pályázati lehetőségünk is, így a velünk együttműködő szervezetek is több forráshoz juthatnak. Jelenleg épp vizsgáljuk, milyen konkrét opcióink vannak, melyekkel élni szeretnénk.
Február 17-én a Parlamentben, Sneider Tamás fővédnökségével tartottak egy nyugdíjügyi kerekasztalt, amit az egyesület szervezett. Itt három fő javaslatról tárgyaltak a jelenlévők: a férfiak 40 év fölötti nyugdíjba vonulásának, a korkedvezményes nyugdíjak visszaállításának, és a rekreációs időszakok bevezetésének lehetőségéről. Kik vettek részt a megbeszélésen, és milyen eredmények születtek? Sikerült-e másokat is a kezdeményezések mellé állítani?
A tavalyi év egyik fontos, ha nem a legfontosabb kérdése lehetett volna, hogy népszavazás útján nyilváníthasson véleményt az ország egy igazságos nyugdíjrendszerről. Bár a népszavazáshoz szükséges aláírások gyűjtése elkezdődött (ehhez mi is csatlakoztunk), mikor már több mint százezren aláírták az íveket, az Alkotmánybíróság döntése megakadályozta a népakarat kinyilvánítását. Úgy éreztük, ezt a társadalmi problémát nem szabad ennyiben hagyni, éppen ezért készítettünk egy cselekvési tervet, melynek egyik fontos állomása volt a kerekasztal-beszélgetés. A tanácskozáson részt vett Németh György közgazdász, nyugdíjszakértő, Varga Zsolt szociálpolitikus, Ember Zoltán az Iránytű Intézet kutatásvezetője, Bodnár József a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője, Őri István a korkedvezményben érintettek képviselője, Kopcsándy Anna a Jobbik érdekvédelmi munkacsoportjának koordinátora, az EME részéről Tajti Csaba elnök és Fejes Ferenc alelnök és nem utolsó sorban kifejtette véleményt Sneider Tamás az országgyűlés alelnöke is. A kerekasztal-beszélgetés végére körvonalazódtak azok a mérföldkövek, ami mellett folytatni lehet a munkát. Nyilván egy szakmai beszélgetés a hiányokra és a célokra koncentrál. Dióhéjban néhány gondolat amiben egyértelműen közös az álláspont: őszintén és szókimondóan napirenden kell tartani a nyugdíjkérdést, meg kell szüntetni a jelenlegi nyugdíjrendszer merevségét és rugalmassá kell tenni úgy, hogy fenntartható is legyen. Sokkal magasabb szintre kell emelni a társadalomban a nyugdíjtudatosságot és meg kell vizsgálni a rekreációk beépítését a munka világába.
Az alakuláskor egyelőre csak a Jobbik mutatott hajlandóságot az EME-vel való politikai párbeszédre, változott-e ez azóta, illetve mennyiben képes segíti a hatékony érdek-képviseleti munkát a legnagyobb ellenzéki erővel történő együttműködés?
Érdemben azóta sem reagáltak megkeresésünkre más pártok. Egy-egy ügy mentén természetesen továbbra is meg fogjuk keresni őket, nem zárkózunk el. A mi kapunk nyitva áll azok előtt, akik valóban tenni akarnak. Jelenleg a Jobbik az egyetlen, aki felvállalja a tényleges párbeszédet és a létező problémák feltérképezését, valamint összegyűjti a megoldási javaslatokat, és tényleg figyelembe veszi a szakterületek véleményét. Jó példa erre a Vona Gábor elnök úr által meghirdetett Valódi Nemzeti Konzultáció, mely nem csak a szavak szintjén valósul meg, hanem a gyakorlatban is elindult a párbeszéd. Mi azzal tudunk hozzájárulni ehhez, hogy bemutatjuk a valós munkavállalói helyzetet, problémákat és igényeket. A realitást juttatjuk el a törvényalkotókhoz, hogy a megoldások is valódiak és hatékonyak lehessenek.
Március 9-én Budapesten, az V. kerületi Aranytíz Kultúrházban szervez nyugdíj-konferenciát az egyesület. Milyen témák hangzanak majd el ezen a rendezvényen, illetve az EME mellett milyen szervezetek képviselőivel találkozhat a közönség?
A rendezvényen a nyugdíj-konferencián résztvevő szakemberek és szakszervezeti képviselők mellett jelen lesz majd Salamon Lajos a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének képviseletében, Czinkóczi Pál a Szociális Dolgozók Munkástanácsának szociális referense, Kiss László a Mozdonyvezetők Szakszervezetétől, valamint Vámos Csaba a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke. A konferencia több fontos témát is érinteni fog: szó lesz a "Férfi 40" koncepció részleteiről, a korkedvezményes nyugdíj visszaállításának lehetőségéről, arról, hogy a férfiak egye nagyobb hányadának karrierje, dicstelen módon, egyre gyakrabban a közmunkaprogramban ér véget. A rendezvényen egy olyan cselekvési terv szakmai és törvényi lehetőségeit próbáljuk majd körvonalazni, ami a tisztes munkavállalók érdekeit képviseli.
Milyen eredményeket várnak a konferenciától, mennyiben segítheti egy ilyen esemény, hogy szélesebb munkavállalói körök is megismerhessék az egyesület céljait? Terveznek-e további, hasonló rendezvényeket a közeljövőben, illetve vidéki helyszíneken is?
Fontosnak tartjuk, hogy egyáltalán beszéljünk ezekről a széles rétegeket érintő, társadalmi problémákról, és folyamatosan napirenden tartsuk őket, amíg el nem indul valamilyen pozitív változás. Ezzel együtt külön hangsúlyt kap az együttműködés elmélyítése, hiszen csak közösen fogunk tudni nyomást gyakorolni a döntéshozókra. A kerekasztal és a konferencia csak a kezdet, tervben van egy újabb országjárás megszervezése is.
A jelen eredmények tükrében mik az EME további céljai, módosultak-e, és ha igen, miben, az eddig meghatározott irányvonalak?
A célok nem módosultak, jelenleg a szervezet finomhangolása zajlik. Szeretnénk az alapszabályunkat úgy alakítani, hogy települési szinten is lehessenek képviseleteink, annak érdekében, hogy a legkisebb közegben élő munkavállalókhoz is eljuthassunk.