A miniszterelnök reményteljesnek tartja a jövő évet - többek közt erről beszélt Orbán Viktor pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök úgy vélekedik:

2024-ben a magyar emberek már azért fognak dolgozni, hogy jobb legyen, nem azért, hogy ne legyen rosszabb.

A kormányfő úgy értékelt: 2023 volt a legveszélyesebb év hosszú évek óta, az infláció, a szankciók és az energiaválság miatt.

Orbán hozzátette: a magyar emberek idén azért dolgoztak, "hogy ne legyen rosszabb, vagyis meg tudják védeni azt, amit már elértek".

A jövő évet ugyanakkor reményteljes esztendőnek nevezte, s hangsúlyozva, 2024-ben már "azért fogunk dolgozni, hogy jobb legyen".

Jelezte: megvannak az első jelei, hogy ez nemcsak egy vágyálom, hanem elérhető lehetőség is, hiszen a nyugdíjakat mindenképpen 6 százalékkal emeli a kormány, akkor is, ha kiderül, hogy csak 5 százalék az infláció.

Februárban ki tudják fizetni a már megemelt 13. havi nyugdíjat, a gazdaság szereplői pedig a minimálbér és garantált bérminimum 10-15 százalékos emeléséről döntöttek.

Orbán szerint az ukrán EU-csatlakozás nem egyezik a nemzeti érdekekkel, nincs előkészítve

A miniszterelnök azt is hangoztatta, meglátása szerint Ukrajna uniós tagsága a csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdése ma nem esik egybe Magyarország nemzeti érdekeivel.

Orbán Viktor úgy fogalmazott:

előre lehet látni, hogy a témában nem lesz egyetértés, és akkor megbontjuk az európai egységet. Az egységet úgy lehet megvédeni, ha azokat a kérdéseket, amelyekben nincs egyetértés, nem tűzzük napirendre.

Ezért a kormányfő azt javasolja, hogy Ukrajna európai uniós tagságának tárgyalása ne kezdődjön meg az uniós vezetők két hét múlva következő találkozóján.

Hibának látja, hogy az Európai Bizottság azt erőlteti, hogy a miniszterelnökök tűzzék napirendre Ukrajna EU-csatlakozását, mert az nincs előkészítve. Az azonnali csatlakozás helyett először öt-tízéves időtávra stratégiai partnerségi megállapodást kellene kötni Ukrajnával - jelentette ki.

Orbán elmondta, az előkészítés nem azt jelenti, hogy írnak egy papírt, és azt mindenki elolvassa, hanem azt, hogy mindenkivel tárgyalnak, megnézik, kinek milyen érdekei vannak, és azokat összehangolják.

"Amikor látjuk, hogy tudunk együttműködni, akkor vegyük elő a tagság kérdését", de ez hosszú-hosszú évek múlva lehetséges

- vélekedett Orbán Viktor.

A kormányfő úgy fogalmazott, amikor egy ország háborúban áll, másképp működik a jogrendszere és a politikai rendszere. Így nem tudjuk megmondani, vajon Ukrajna megfelel-e az uniós tagság jogállami feltételeinek, ahogy azt sem, mekkora az ország területe, hiszen egy része orosz megszállás alatt áll, mekkora a népessége, mivel folyamatosan menekülnek az emberek. Ahogy azt sem, milyen következményekkel járna az ukrán mezőgazdaság beemelése a szabadpiacra.

Az uniós költségvetésen kívül adna támogatást Ukrajnának

Szavai alapján Magyarország álláspontja szerint Ukrajnának az uniós költségvetésen kívül, transzparens módon kellene támogatást nyújtani.

Orbán kifejtette, külön kormányközi megállapodással olyan pénzügyi alapot kellene létrehozni Ukrajna támogatására, amelybe

minden ország saját belátása szerint fizet be.

Most nagyon sok pénzt, 100 milliárd euró felett - részben fegyverzet, részben készpénz formájában - odaadtunk az ukránoknak. Ha ezt Európa fejlesztésére fordítottuk volna, akkor az európai gazdaságok jobb állapotban lennének - hangsúlyozta a kormányfő.

"Európának gazdasági bajai vannak, és közben szórja a pénzt, vagonokban küldi a fegyvert és a pénzt Ukrajnába" - kifogásolta a miniszterelnök.

Leszögezte, háború helyett tűzszünetre van szükség. "Nem a háborút kellene finanszírozni, hanem a tűzszünetet, utána pedig a békét" - mondta el ismételten.

A szuverenitásvédelem érdekében hozni kell néhány döntést

Minden politikai vita mélyén a szuverenitás rejtőzik, amely röviden annyit tesz: a magyarok sorsáról csak a magyarok dönthetnek. Beavatkozási kísérletek azonban ma is vannak, a dollárbaloldal és a dollármédia ügye pont erről szól - fejtegette Orbán.

Orbán közölte: mindenkire szükség van, akinek fontos Magyarország függetlensége, szuverenitása, ez a nehéz harcokban támogatást ad a magyar kormánynak, ezért kért mindenkit, hogy töltse ki a konzultációs ívet,

"szánjon néhány percet a hazájára".

Kiemelte: a külföldiek a Magyarországhoz hasonló méretű országok döntéseit esetről esetre próbálják befolyásolni, most például az amerikaiak törekednek arra, hogy "belepréseljenek bennünket az ukrán háborúba", de gazdasági lobbiérdekek is elő szoktak kerülni.

"Még egyszer ne fordulhasson elő, hogy itt áll a magyar nép, és a választás után tudja meg, hogy dollármilliókkal akarták az ő döntését befolyásolni a baloldali pártokon keresztül" - magyarázta.

Orbán Viktor úgy látja, ezért a szuverenitásvédelem érdekében a parlamentnek hoznia kell néhány döntést, és sokkal komolyabban kell venni a következő években is a beavatkozási kísérletek előtti utak eltorlaszolását. Itt bizonyára a szuverenitásvédelmi törvény elfogadására és a Szuverenitásvédelmi Hivatal életre hívására is gondolt.

(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2023. december 1-jén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)