Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európába irányuló népvándorlást meg lehetne fékezni, a problémát azonban az jelenti, hogy Brüsszelből a védelem szándéka is hiányzik.
A kormányfő vasárnap, tizennyolcadik évértékelő beszédében, a budapesti Várkert Bazárban abszurdnak nevezte azt, amit az Európai Unió csinál és ahhoz hasonlította, mintha
egy ütközés előtt álló hajó kapitánya nem elkerülni akarná a katasztrófát, hanem elkezdené kijelölné a nemdohányzó csónakokat.
Orbán Viktor hangsúlyozta, még nem késő, hogy Brüsszelben is megértsék, szembe kell nézni a valósággal és el kell engedni a "délibábos álmokat". A valóság pedig az, hogy számos európai országban már régóta épül a párhuzamos társadalmak világa, amely visszaszorítja a "mi világunkat", az ideérkezőknek ugyanis "eszük ágában sincs átvenni a mi életformánkat, mert a sajátjukat életrevalóbbnak tartják" - fejtette ki a miniszterelnök.
Szlovéniától Ukrajnáig
A kormányfő közölte:
új katonai egységeket küldött a határra,
készenléti szolgálatot rendelt el Bács-Kiskun és Csongrád megyében, és utasította a honvédelmi, valamint a belügyminisztert, hogy készítsék elő védvonalak építését a magyar-román határon. Ha kell,
Szlovéniától Ukrajnáig teljes hosszúságban védekezünk
- nyomatékosította. Magyarország szuverén ország, ide csak úgy lehet belépni, ha betartják a törvényeket és engedelmeskednek az egyenruhásoknak - mondta.
Brüsszelt meg kell állítani
Orbán Viktor szerint Európa jövőjét első helyen nem azok veszélyeztetik, akik ide akarnak jönni, hanem azok
a politikai, gazdasági és szellemi vezetők,
akik Európát az európai emberekkel szemben megpróbálják átalakítani. A miniszterelnök úgy fogalmazott, Brüsszelben és néhány európai fővárosban a politikai és a szellemi elit világpolgár, szemben az emberek nemzeti érzelmű többségével.
A kormány népszavazási kezdeményezése nem a már eldöntött és Magyarország által a bíróságon megtámadott kvótáról szól, hanem
az új, márciusban napirendre kerülő európai bevándorlási rendszer
kötelező betelepítési kvótája ellen hívja csatába Magyarország polgárait - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, tizennyolcadik évértékelő beszédében, a budapesti Várkert Bazárban.
A kormányfő úgy fogalmazott, Brüsszelt meg kell állítani, mert "holdkóros bevándorláspolitikájával" szembe megy a nemzeti szuverenitással, az emberek akaratával.
Orbán Viktor
a mai kor szimbólumának
nevezte a kötelező betelepítési kvótát, ami magába sűríti mindazt, ami szétfeszíti az európai népek szövetségét. A kvótákat ugyanis az unionisták, vagyis az EU-t az "európai egyesült államokként" elképzelők támogatják, míg a szabad nemzetek Európáját akarók hallani sem akarnak arról.
A miniszterelnök hangsúlyozta, Európát minden gyengesége ellenére sem fogják megtagadni, ugyanakkor azt sem akarják, hogy Európa ezeréves értékeit feladva
térdet hajtson a vízözönszerű emberáradat előtt.
Kvittek vagyunk
Hangsúlyozta, Magyarországnak össze kell szednie a bátorságát, mert Brüsszel pénzügyi megtorlással is fenyeget, amiért az "európai demokrácia ősforrásához", a népszavazáshoz nyúlt annak meghatározására, kivel akar együtt élni. "Kvittek vagyunk, nincs mit egymás szemére hányni" - üzent a miniszterelnök az Uniónak, hozzátéve, Magyarország egyetlen fityinggel sem tartozik azután, hogy 45 évnyi kommunizmus után legyengülve megnyitotta kapuit a nyugati vállalatok előtt, akik összességében
annyi pénzt vittek ki az országból, amennyit az Unió beküldött.
Orbán Viktor beszélt kormánya külpolitikai alapvetéseiről is, ezek közé sorolva első helyen a békét, az együttműködést, a kereskedést, a kölcsönös befektetéseket, a kedvező regionális egyensúlyt és a nemzeti érdekek melletti kiállást. Szerinte a magyar külpolitika három tájolási pontja Berlin, Moszkva és Ankara. Ezért - mondta - nem szabad engedni belerángatni magunkat sem német-, sem orosz-, sem törökellenes nemzetközi akciókba, a Nyugaton gyakran közkedvelt, "erkölcsi felsőbbrendűségre alapozott politika"
nem magyar érdek.
Ez a külpolitika nehezebb, mint "láthatatlanul meglapulni egy gazdaállat puha, meleg és szőrös hátán, de biztosan méltóbb 1100 éves Kárpát-medencei történelmünkhöz".
Lidérces Horthy-korszak
A kormányfő beszédében hosszan értekezett arról is, szerinte hol tart ma Magyarország. Mint mondta, sok idő telt el a rendszerváltás óta, ő már mintegy 30 éve "gályázik" a politikában. "Sok víz lefolyt a Dunán, itt állunk őszülő rendszerváltók megfürödve", így nem lehet csodálkozni azon, ha találgatások röppennek fel a nemzedékváltásról. Ám "mielőtt az utánunk következő nemzedéknek átadnánk a zászlót,
még tartjuk egy kicsit"
- fogalmazott, Takler Ferenc borászt idézve.
Visszatekintve a kiegyezés idejére a kormányfő arról beszélt: Magyarország 50 év alatt a sikeres európai országok közé jutott, és "ha a bécsi udvar (...) nem ránt magával bennünket is a háborúba, ki tudja, még mire lettünk volna képesek". Ezzel összevetve a mai magyar világot azt mondhatni, hogy itt még nem tartunk, mert még csak 26 év állt rendelkezésre a rendszerváltás óta - fejtette ki.
A Horthy-rendszer "mérőszalagjával" is meghatározhatnánk mai helyzetünket - folytatta -, "ez azonban
veszélyes ingovány, vizenyős, lápos, lidérces vidék".
Annyit mondhatni - jegyezte meg -, 21 "békeév" kevés volt akkor ahhoz, hogy kiadjuk magunkból a teljesítményt. A második világháborút követő kommunista rendszerről szólva annyit mondott: a jelenlegi életünk legfontosabb "találós kérdése" az, "ha 45 évig megyünk befelé az erdőbe, hány évig tart, hogy kijussunk belőle".
Sose volt még ilyen jó
Közölte: az ország 2014-ben - miután a kormány konszolidálta a költségvetést és "hazaküldte" az IMF-et - lezárta a stabilizáció korszakát, új szakaszt nyitott, "repülőrajtot" vett, és megindította a gazdasági felzárkózást. Jelezte, a kabinet az idén a felvett kölcsönből "az utolsó huncut garast is" visszafizeti az EU-nak. "Összességében ott tartunk, hogy visszaszereztük az esélyt egy újabb történelmi felzárkózáshoz". A kormány 5 év alatt 35-ről 15 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadót, 1300 milliárd forintot hagyott a családok zsebében, 25 százalékkal mérsékelte a rezsit, és másfélszeresére nőtt a legalacsonyabb bér - sorolta.
A miniszterelnök szólt arról is, "akik ma világvégét kiáltanak a Klik néhány milliárdos adóssága miatt, azoknak nem kell aggódniuk: ha elbírtunk az IMF-fel, ha megbirkóztunk több mint 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adóssággal, akkor egy Klik sem foghat ki rajtunk".
A kormányfő beszélt arról is, hogy 2010-hez képest 40 százalékkal több pénz jut az egészségügyi alapellátásra, emellett több mint 500 milliárd forintot fordítottak kórházak fejlesztésére, aminek köszönhetően a vidéki intézmények többségében 21. századi körülmények uralkodnak. Megerősítette ugyanakkor, hogy a fővárosban szükség van egy új nagy kórházra.