Orbán olcsó sertéshússal kedveskedik Csányi Sándornak

Mielőtt elhinnénk, hogy milyen jó nekünk, Csányi Sándor nálunk is sokkal boldogabb az áfacsökkentés miatt. 

Mint ismeretes, a héten nagy trombitaszóval bejelentették, 2016-tól a sertés tőkehúst terhelő 27 százalékos áfát 5 százalékra mérsékli az Orbán-kormány. Ez a kozmetikai jellegű enyhítés természetesen támogatható, ugyanakkor a döntés motivációja már korántsem olyan egyértelmű.
 
Talán azzal a ténnyel csak kevesen vannak tisztában, hogy Csányi Sándor nem csak egy nagyon gazdag ember, nemcsak az OTP vezére és egy rendkívül sikeres MLSZ-elnök, hanem egy kifejezetten befolyásos mezőgazdasági vállalkozó, beruházó.
 
Csányi Sándor egyébként a NER egyik legellentmondásosabb figurája, hiszen egyszer ugye szeretni kell, mert segíti és szereti a magyar focit, más alkalommal, pedig egy gátlástalan, uzsorás bankár - ha még emlékeznek Lázár János gondolataira. Csányi egyébként a bankszektort ért állami megszorítások kapcsán nem olyan rég a Brüsszelhez fordult jogsegélyért.

Na, de, hogy jönnek ide a disznók?

Tavaly júniusban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az Orbán-kormány a MCS Vágóhíd Kft. Mohácsra tervezett 15 milliárd forintos gigavágóhíd-projektjét.
 
A történet hírértékét az szolgáltatja, hogy az említett cég egyik tulajdonosa Nagy György milliárdos vállalkozó (Home 2000 Kft.), míg a másik a Bonafarm csoporthoz tartozó Pick Szeged Zrt., ami ugye Csányi érdekeltség.
 
A kormányrendelethez készített hatásvizsgálati lap rögzíti, hogy a mohácsi fejlesztések „2013-16 között három ütemben, megközelítőleg 15 milliárd forint értékben” valósulnának meg (az első ütem egyébként 7,3 milliárd forintba kerül). S, hogy egyeseknek akkor milyen jó megérzése támadt, azt misem bizonyítja jobban, minthogy a kormányrendelet szövegében ez a kitétel szerepel:
a konjunkturális előrejelzések alapján a beruházás gyorsított ütemterv szerinti megvalósítása lenne kívánatos, és kedvező kormánydöntés esetén a projekt kivitelezési időhorizontja reálissá válna.
Alig egy hónappal később, 2014. július 11-én az MTI arról számolt be, hogy az Orbán-kormány egyedi döntés alapján, 1,46 milliárd forinttal támogatja a Bonafarm csoport új vágóhídjának megépítését Mohácson.
 
Szijjártó Péter, aki akkoriban csupán a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára volt, Mohácson jelentette be a nagy hírt. Szijjártó azzal magyarázta, hogy közpénzzel támogatják a Csányi-féle projektet, hogy az a teljes magyar sertéságazat fejlesztését, illetve a magyar élelmiszer-ipari kivitel növekedését is szolgálja.

Nyilván.

Az államtitkár az MTI kérdésére közölte, a Bonafarm Csoport új vágó- és csontozó üzemének az első üteme valósul meg 2016 végéig, ami a vágástól a félsertés hűtéséig tartó technológiai folyamatot foglalja magában. Az ez után következő fázisok a csontozásra, a feldolgozásra és a szennyvíztisztításra vonatkoznak, ezeknek a technológiai folyamatoknak a megvalósítása jelentheti a második és a harmadik fázist. A beruházó annak alapján dönt a folytatásról, hogy az első ütem megvalósítása milyen eredményekkel jár - mondta.
 
Július 25-én, a vágóhíd nemzetgazdaságilag kiemelt jelentősége, illetve a másfél milliárdos támogatás mellé még további segítséget adott az Orbán-kormány Csányi Sándornak.
 
Az agrárszektor.hu összeállításából kiderül:
a kabinet határozata szerint az Orbán-kormány stratégiai együttműködési megállapodást ír alá a Csányi tulajdonában lévő Bonafarm csoport leányvállalataival. Ezek közé a Bonafarm Zrt., a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt., a Csányi Pincészet Zrt., a Dalmand Mezőgazdasági Zrt., a Fiorács Mezőgazdasági Termékelőállító és Forgalmazó export-import Kft., a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt., a SOLE-MiZo Tejterméket Gyártó, Forgalmazó és Szolgáltató Zrt. tartozik.
A megállapodások előkészítését Szijjártó Péterre bízták, mert biztosan ő értett legjobban a pénzügyi szektor embereinek a nyelvén (vö.: Tarsoly Csaba)

Boldogok a sajtkészítők

Ezzel eljutottunk a kormány áfacsökkentési bejelentéséhez.
 
Emlékeznek még Martin Scorsese klasszikusára, a Casino című filmre? A történet egyik főhőse, Nicky Santoro beismeri,
hogy mi másért dekkolnának a sivatagban, csak is a pénz miatt.
Valahogy, ez az ember érzése, amikor végiggondolja, hogy milyen tökéletesen működik még mindig a NER, hiába a számos politikai kudarc, Veszprém, vagy Tapolca. A biznisz még mindig pörög.
 
Ugyanis a Mohácson nemsokára üzemkész állapotba kerülő új vágóhíd húskészítményeket nem gyárt majd, hanem éppen olyan termékeket állíthat elő, amelyre az 5 százalékos áfa vonatkozna, sőt, ha a lakosság számára valóban érzékelhetővé válna az áfatartalom csökkenése, az kereslet növekedést, és további profitot generálna az államilag is kiemelt vállalatnak.
 
Az agrárszektor.hu szerint húspiaci szakértők egyenesen úgy értékelik a bejelentett áfacsökkentési tervet, hogy azzal a kormány az OTP-nek, illetve a Csányi-féle agrárcégeknek okozott veszteségeket kompenzálná bizonyos mértékben. A banknak ugyanis jelentős többletterhe származott a devizahitelek vagy a brókerbotrányok miatti károk rendezéséből, az agrárcégeket pedig 2015-től az 1200 hektár feletti gazdaságok területalapú alaptámogatásainak elvonása sújtja.
 
Csányi a Pick révén már így is meghatározó erő az ágazatban (60 milliárd forint éves bevétellel), ám ha sikerül tető alá hozni ezt az üzleti elképzelést, és a mohácsi vágóhidat - amely egy év alatt akár 1 millió sertést is képes lenne feldolgozni – integrálni tudná a cégbirodalmába, azaz a saját cégei látnák el alapanyaggal a MCS Vágóhíd Kft-t, piacvezetővé válna a hazai húsiparban.
 
A történet végére még egy kis adalékkal szolgálunk. A Baromfi Termék Tanács (BTT) közleményben reagált a sertéstőkehús áfájának csökkentésére.
Mint írták, a BTT szerint nincs olyan szakmai indok, amely alapján a csaknem száz százalékban magyar tulajdonban lévő baromfi termékpályát, illetve annak termékeit az áfaszabályozásban diszkriminálni kellene. A baromfiágazat a hazai hústermelés 53 százalékát adja, a hazai fogyasztásban pedig – 32 kilogrammos egy főre jutó éves mennyiséggel – a baromfihúsok állnak az első helyen, míg az egy főre eső éves sertéshús-fogyasztás csak 28 kiló. 
Ha nem is szakmai, de a kormánynak jól felfogott érdeke fűződik Csányi Sándor üzleti sikereihez.
 
Mindenki nyugodjon le, a karaván halad.