Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy függesszék fel a büntetés-végrehajtásban résztvevő raboknak a fogva tartási körülmények miatti megítélt állami kártérítések kifizetését. A kormányfő erről csütörtöki Kormányinfó nevű sajtótájékoztatóján beszélt, és az egyik kérdés nyomán kijelentette:
Az elmúlt években a magyar büntetés-végrehajtásban letöltendő szabadságvesztésre ítélt rabok jelentős részét milliós kártérítések illették meg azt követően, hogy uniós megállapítások szerint a hazai börtönök túlzsúfoltak és alacsony színvonalúak. Ráadásul egy idő után a magyar állam magától fizetett.
Már 2015-ben beszámoltunk egy jelentősebb kártérítési perről, melynek során összesen 231 millió forintot ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt.
Miután a magyar kormány tehetetlen volt a futószalagon érkező beadványokkal szemben, a perek leállítása érdekében az Országgyűlés 2016. október 25-én törvényt fogadott el az új kártalanítási rendszerről, s lényegében arra az egyezségre jutott a bírósággal, hogy már itthon létrehozza a jogorvoslati lehetőséget, és önkéntesen 1200-1600 forintot ad a raboknak minden jogsértésben eltöltött napjuk után.
Ennek nyomán 2016. november 23-án az európai eljárások megszűntek ugyan, de a raboknak a mai napig, továbbra is százmilliós tételben fizet a magyar állam azért, mert az elhelyezési körülmények nem megfelelőek: például túl sokan vannak egy cellában, néha nincs meleg víz, netán elégtelen a napfény vagy szellőzés mértéke, esetleg rovarok is megjelennek a cellákban.
Orbán Viktor csütörtökön azt mondta, az eljárással
„az emberek igazságérzete sebet kapott”, és „ez egy olyan ügy, amivel foglalkozni kell, és rendbe kell tenni”.
A miniszterelnök közölte, hogy vállalják a vita újraindítását, mert „lehetetlen állapotnak” tartják, hogy pénzt fizetnek a bűnözőknek. Hozzátette: meglátásuk szerint már javultak a börtönviszonyok, ezért be kell jelentenünk, hogy
„mi nem vagyunk hajlandók bűnözőknek fizetni, akármilyen jó ügyvédeket fogadnak fel”.
A miniszterelnök retorikája ugyan szimpatikus lehet azoknak, akik szerint a rossz börtönkörülmények nem jogosítanak fel köztörvényes bűnözőket milliós kártérítések felvételére, ugyanakkor annak fényében meglepően hat, hogy 2016-ban ugyanúgy az Orbán-kormány volt az, ami elfogadta, hogy az EJEB ítéletei helyett inkább magától fizet a bűnözőknek.
Mindenesetre attól a ponttól kezdve, hogy a magyar állam leállítja a kártérítések kifizetését, minden bizonnyal újabb nemzetközi perek elé nézhet. Az pedig, hogy a jelenlegi börtönviszonyok az uniós megállapítások szerint elfogadhatóvá váltak-e, csak ezt követően derül ki.