"Ott kétségeim vannak, amikor az ársapkáról beszélünk, azt nehéz egy magamfajta jogásznak belátni, hogyha valaminek korlátozom az árát, akkor az miért vezet áremelkedéshez."
Orbán Viktor a tavaly decemberi nemzetközi sajtótájékoztatóján osztotta meg bizonytalanságát az országgal azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unióban nálunk - tehát az általa már több mint tizenhárom éve vezetett országban - a legmagasabb az infláció.
Azt nem tudni, hogy azóta belátta-e már esetleges tévedését, hiátusát, ugyanakkor az árstopok és az infláció közötti szoros és számunkra kényelmetlen kapcsolat feltűnt másnak is a kormányoldalon.
Példaként felhozhatjuk a legfrissebb Magyar Nemzetet; a kormánypárti lapban megjelent egy interjú Nagy István agrárminiszterrel, és a kedélyes beszélgetés kitért a hatósági árakra, az áruhiányra, valamint az árak áthárítására is.
"– Mi a helyzet az árstoppal? Több szakmai szervezet is az intézkedés eltörlése mellett emelt szót. Meddig maradhat az ársapka az élelmiszerpiacon?
– Az árstop a magyar lakosságot védi a brüsszeli szankciók okozta áremelkedéstől. Az intézkedés addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani. Jelenleg ez a dátum április 30-a. Nem tervezzük előrébb hozni a szabályozás kivezetését, a piac is erre készül.
Azt ugyanakkor leszögezném, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopos termékek iránt átlagosan húsz-nyolcvan százalékkal nőtt a kereslet. Az árstop alkalmazásán túl szükség volt az áruhiány elkerülése érdekében arra is, hogy a hazai áruházakat kötelezzük arra, hogy az élelmiszerárstoppal érintett termékeket a vásárlói igényeknek megfelelő mennyiségben tegyék elérhetővé.
– Az intézkedés ebből a szempontból bizonyosan célt ért, sokan ugyanakkor arra panaszkodtak, hogy míg a 2,8 százalékos UHT tej, a cukor, vagy épp az étolaj továbbra is változatlan áron kapható, minden más termék árát jelentősen megemelték a kereskedők.
– Visszautasítom azokat az elméleteket, miszerint az árstop miatt elkerülhetetlen volt az áremelés a kiskereskedelemben. Az árrögzítés nem okozott akkora bevételkiesést a boltoknak, ami ilyen lépést indokolt volna.
A nagy üzletláncok ráadásul könnyedén képesek voltak kompenzálni az árstop hatásait széles termékkínálatuknak köszönhetően, miközben a vidéki, falusi kisboltok hátrányba kerültek. A kormány ezért a kisebb boltok zavartalan működése érdekében támogatási konstrukciót dolgozott ki, amelyet a hentesüzletekre is kiterjesztettünk.
A pályázatban a falusi üzletek egy-három millió forintos, míg a hentesboltok akár 3,5 millió forintos támogatásban is részesülhetnek. A hentesüzleteknek szóló pályázatok benyújtására még van idő, a boltok egészen március 20-ig igényelhetik a hozzájárulást."
Nem volt indokolt tehát az áremelkedés Nagy István szerint se, de az mégiscsak megtörtént.
Ilyen ez..., de valami csak lesz az inflációval, ha valaki a kormányban megérti, hogy miért pusztít Magyarországon.