Vona Gábor emlékeztetett: a múlt héten nyilvános vitára hívta Orbán Viktort, és Molnár Gyulát, az MSZP elnökét a népszavazással kapcsolatban, ám a miniszterelnök azonnal jelezte, hogy nem kíván vitázni, mert nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügyről van szó. Ezt követően a korábban nyitottnak mutatkozó Molnár Gyula is elállt a vitától.
Vona Gábor szerint épp azért lett volna szükség vitára, mert valóban nemzeti ügyről van szó. A lakosság 80-90%-a egyértelműen elutasítja a kvótát, az a közvélemény-kutatások alapján is tudható, ennek mikéntjéről azonban egyelőre nem esett szó. A vita az emberek tájékoztatásához és a népszavazás eredményességéhez is hozzájárulhatott volna – vélekedett a Jobbik elnöke.
Orbán korábbi ígéretével ellentétben, nem vett részt a kampányban
Vona rámutatott: az 2006 óta már megszokott, hogy Orbán Viktor menekül a viták elől, ám most a saját népszavazási kampányából is elmenekült. Néhány interjút ugyan adott, ám korábbi ígéretével ellentétben személyesen nem jelent meg a kampányban. Vona szerint az, hogy a miniszterelnök a településeket, a közszolgákat, a cigányságot és saját politikusait is fenyegette a népszavazással kapcsolatban, ám ő maga mégis elmenekült a kampányból, azt mutatja, hogy nemcsak felelőtlen, hanem gyáva is.
Vállalnia kell a felelősséget
A Jobbik elnöke szerint a népszavazásnak egyetlen tétje van: az, hogy érvényes lesz-e vagy sem. Amennyiben nem lesz meg az érvényességi küszöb, a kormány a referendummal a vizitdíj szintje alá süllyeszti a kvótákkal kapcsolatos nemzeti sorskérdést. Ehhez képest jól látható, hogy a kormánypárti politikusok is igyekeznek elbagatellizálni a kérdést, az elmúlt időszakban egyre többen - köztük maga Orbán Viktor is - beszéltek arról, hogy nem számít az érvényesség, pusztán a nemmel szavazók aránya.
Vona Gábor elmondta: egy évvel ezelőtt a Jobbik is népszavazás kiírását javasolta a kérdésben, mivel az akkori helyzetben jó eséllyel nem lett volna kérdéses annak érvényessége. Ellentétben a jelenlegi helyzettel, mikor milliárdok elköltése nélkül, kockázatmentesen meg lehetett volna oldani a kvóta elutasítását egy alaptörvény-módosítással. A politikus úgy véli, ha érvénytelen lesz a népszavazás, akkor Orbánnak a felelőtlensége után a felelősséget is vállalnia kell, és le kell mondania, ahogy az az európai politikában jellemző. Megemlítette David Cameront, aki a Brexit-népszavazás után mondott le pozíciójáról, de utalt Matteo Renzi olasz kormányfő kijelentésére is, aki azt mondta, ha sikertelen lesz az olasz alkotmánymódosításról szóló népszavazás, ő is távozik pozíciójából.
Félelmekre nem lehet jövőt építeni
Bármi is lesz az eredmény, a népszavazási kampánynak két tanulsága már biztosan van, melyekről beszélni kell a referendumot követően. Az egyik a kampány durva, erőszakos, félelemkeltő stílusa, mellyel kapcsolatban véleménye szerint a pártoknak egyeztetni kéne, hogy a jövőben ne találkozzunk hasonló kampánnyal – hangsúlyozta a Jobbik elnöke. Hozzátette: bízott benne, hogy a kormány felnőtt, felelős emberekként kezeli majd a választópolgárokat, ehelyett azonban félelmet keltettek, amire alapozva nem lehet jövőt építeni. Fontosnak tartja a kampányköltségek ügyét is, a népszavazást megelőzően ugyanis súlyos milliárdokat tékozolt el a kormánypárt.