Február elején a HírTv-nek beszélt először arról Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a német hadsereggel együtt hamarosan magyar katonai misszió mehet Kurdisztánba. A Magyar Nemzet azt írta, hogy megerősített, táborvédelmi feladatokat ellátó, úgynevezett Force Protection katonai egységet küldene a Magyar Honvédség a puskaporos régióba. Érdeklődésünkre a Honvédelmi Minisztérium azt közölte: „a kurdisztáni küldetés nem jelentene újdonságot az MH missziós képességeiben, mivel ilyen típusú feladatot Irakban és Afganisztánban is vállaltunk az elmúlt évtizedben”. Hétfőn arról beszélt Szijjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a parlamentben, hogy
„Magyarország hozzájárulhatna a kurdisztáni katonai stabilitáshoz, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet és a terrorizmus elleni nemzetközi koalíciós erőfeszítések sikeréhez."
Szerdán a a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában már úgy fogalmazott: rövid időn belül újra egyeztetni fog a kormány a parlamenti pártokkal arról, van-e realitása annak, hogy Magyarország növelje katonai szerepvállalását az Iszlám Állam elleni harcban, mert ebben a kérdésben szélesebb körű együttműködésre, egyeztetésre van szükség.
„A Jobbik a legmélyebb fájdalommal figyeli az Iszlám Állam ámokfutását a Közel-Keleten és határozottan elítéli a békés lakosság, különösen a keresztények és az iszlám szélsőséges irányzatait elutasító muszlimok ellen irányuló népirtást”
- szögezte le pénteken Gyöngyösi. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet az Amerikai Egyesült Államok és a nyugati szövetségeseinek „a széleskörű támogatásával jött létre”. Emlékeztetett Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka által a napokban a CNN-nek adott interjújára, amelyben Clark elismerte: az Iszlám Állam terroristáit a Nyugat barátai, szövetségesei toborozták, hogy az Aszad szír elnököt is támogató, Izraellel szemben álló Hezbollah ellen harcoljanak.
Gyöngyösi szerint az évtizedeken át tartó közvetlen katonai beavatkozás, valamint a közelmúlt, „arab tavasz” néven ismert folyamatokat beindító titkosszolgálati akciók, közvetlenül a közel-keleti térség destabilizálását idézték elő, az Iszlám Állam előretörését eredményezve Szíria és Irak nagy részén. A Jobbik ellentmondásosnak és szégyenletesnek tartja, hogy „kényszeres igazodási hajlamával a magyar kormány, a külügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium most éppen azon iszlám szélsőségeseknek üzen hadat, amelyet néhány éve még Magyarország nyugati szövetségesei és az Egyesült Államok támogatott.”
A Jobbik frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta: Magyarország katonai szerepvállalásának az Iszlám Állam ellen az az egyik legnagyobb kockázata, hogy "importálná a terrorizmust".
„Hazánkat óriási terrorfenyegetettségnek tenné ki, hiszen annak a Nyugatnak képezzük a részét, amelyek a közel-keleti problémákat előidézték”
- mutatott rá Gyöngyösi.
A Jobbik elutasítja a magyar katonák részvételét az Iszlám Állam elleni harcban, és felszólítja a magyar kormányt, hogy kerüljön minden olyan lépést, amely hazánkat terrortámadások célpontjává teheti a jövőben.