Bankok fizethetnek a magyar fegyverkezésért, jövőre 357 milliárd forint jutna tényleges fejlesztésre. Papíron jövőre nagy ugrásra készül a kormány: 1375,5 milliárd forintra növelné a védelmi büdzsét, ami a kormány által 2023-ra várt 68 400 milliárd forintos nemzeti össztermék két százaléka, azaz teljesülne a NATO kiadási elvárása - derül ki a Népszava cikkéből.
Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégiben a parlamentnek benyújtott 2023-as költségvetési javaslatról azt mondta: „az összes honvédelmi kiadás eléri a teljes nemzeti össztermék (GDP) két százalékát”. A lap szerint a törvény számait nézve, ha szűkösen is, de összejöhet a két százalékos szint, már ha teljesülnek a kormány idei és a 2023-ra vonatkozó, optimista gazdasági várakozásai.
Mindenesetre ha összejönnek a kormány tervei, akkor az idei megtorpanás után elvileg jövőre Magyarország némileg felzárkózhatna a régió katonai húzóországai, elsősorban Lengyelország és Románia mellé, írják. Mindkét országban alkotmányos kötelezettség a legalább két százalékos védelmi költés. A hazainál sokkal nagyobb haderővel rendelkező Lengyelország már 2015-ben messze meghaladta a 2 százalékot, Románia pedig 2020-ra érte el ezt a szintet (igaz, a NATO szerint 2021-re visszaesett 1,88-ra).
A Népszava kiemeli,
Így a bankadóból, a pénzügyi tranzakciós adóból és a biztosítási adóból adná össze ezt a pénzt.
Ebből jövőre 357 milliárdot fordítana ténylegesen a fejlesztésre, a többit tartalékolja.
A tervek szerint legfőképpen a szárazföldi haderőt fejlesztenék 163 milliárd forintból, mellette a légierő kap 77 milliárdot fejlesztésre.
A teljes büdzsé 26 százalékát kitevő fejlesztési keret nagyjából megfelel az elmúlt évek arányaihoz.