Még mindig a fővárosban lehet a legtöbbet keresni, Budapesten majd kétszázezer forinttal több a tisztán hazavihető fizetés, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – írja a Világgazdaság. Ami újdonság, hogy évek óta először már nem egy, hanem két vármegyében is eléri az országos átlagot a nettó kereset, amihez viszont az is kellett, hogy a fővárosban lassuljon a bérdinamika.
A vg.hu cikke szerint továbbra is óriási szakadék húzódik a hazai fizetésekben:
Míg Budapesten 2023-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 467 286 forint volt, addig az ország egyik legszegényebb vármegyéjében, Szabolcs-Szatmár-Beregben mindössze 271 320 forint, azaz közel kétszázezer forinttal kevesebb, mint a fővárosban.
Ez a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a vármegyék, térségi összehasonlítás című kiadványából derült ki, amely most először közölte a tavaly egész évre vonatkozóan részletes, vármegyei bontású adatokat a hazai fizetésekről – olvasható a portálon.
Habár a drámai mértéket öltő inflációval érthető módon sehol sem tartotta a lépést a bérdinamika, mindenütt emelkedtek a keresetek.
A növekedés mértéke a főváros mellett Nógrád, Tolna és Zala vármegyében volt a legkisebb (12,9, illetve 13,2–13,4 százalék), Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig a legnagyobb (18,7 százalék).
Mivel Budapesten hosszú ideje az országos átlag alatt nőnek a fizetések, évek óta először történt meg, hogy Budapest mellett nemcsak Győr-Moson-Sopronban, hanem már Komárom-Esztergomban is eléri az országos átlagot a nettó kereset.
Mint írják: az országos átlag tavaly 379 836 forint volt, ennél tehát kevesebb volt a nettó átlagbér 17 vármegyében.
Közülük Békésben, Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében még a 300 ezret sem érte el a nettó átlagbér.
(Címlapkép: Sándor Zoltán/Alfahír)