A köztársasági elnök a diplomáciai testületek újévi fogadásán azt mondta vezető diplomatáknak, hogy
a magyar virtus nem más, mint „nyugati értékek és keleti tisztelet”, ami az ügyek sajátosan magyar megközelítését jelenti.
Nincs meglepetés, nem Novák Katalin az első, aki a magyar néplélek oldaláról magyarázgatja, miért is olyan a közpolitika idehaza, amilyen. Vezető államférfiak is adnak folyamatokra etnopszichológiai magyarázatot, az élén Orbán Viktorral. Leginkább akkor teszi ezt a miniszterelnök, amikor a kormány döntését Magyarország szempontjából semmilyen racionális érv nem támasztja alá, de valamit mondani kell.
A magyar virtus pedig jól jön, amikor számtalan kihívás áll a világ országai előtt. Az államfő sorolta is, az orosz-ukrán háború, valamint az Izrael és a Hamász közötti konfliktus, az illegális migráció, a dezinformáció, a mesterséges intelligencia alkalmazásának nehézségei és veszélyei, a természeti katasztrófák, a nem-kormányzati szervek rejtett politikai ambíciója, a techóriások befolyásának folyamatos növekedése, a demográfiai válság, valamint a klímaváltozás teszik próbára világunkat. Magyarországnak viszont Novák szerint mázlija van, mert stabil és erős a politikai vezetése. A konfliktusok esetében a katonai realitások figyelembevételével vizsgálja a folyamatokat és a béke fontosságát, ellentétben bizonyos nemzetközi szereplőkkel, akik éppen ennek ellenében lépnek fel, tovább szítva a feszültségeket.
A nyugati értékek és a keleti tisztelet lehet az iránytű, amikor Magyarország nem ítéli el azt, hogy Oroszország észak-koreai ballisztikus rakétákkal lőtte Ukrajnát.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már kiadott egy nyilatkozatot, amelyben „a lehető leghatározottabban elítéli, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ballisztikus rakétát exportáljon Oroszországnak, valamint azt, hogy Oroszország ezeket a rakétákat Ukrajna ellen 2023. december 30-án és 2024. január 2-án bevetette. Ezek a fegyverek növelik az ukrán nép szenvedését, támogatják Oroszország agresszióját”.
Az aláíró országok közt ott vannak az Európai Unió vezető hatalmai, többek közt Franciaország, Németország, valamint az Egyesült Királyság, de még Albánia vagy Észak-Macedónia is csatlakozott az állásfoglaláshoz – írja a 444. A felsorolásból Szlovákia és Magyarország neve viszont hiányzik.
Azt, hogy ebben az esetben pontosan hol érhető tetten a magyar virtus, várhatóan majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium, vagy a tárcát vezető Szijjártó Péter magyarázza majd el nemzetkarakterológiailag.
Címlapkép: Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (b) és lánya, Kim Dzsu E (k) egy Hvaszong-18 szilárd üzemanyagú interkontinentális ballisztikus rakéta fellövését nézi egy meg nem nevezett észak-koreai helyszínen 2023. december 18-án. (MTI/EPA/KCNA)