Z. Kárpát Dániel, a Jobbik-Konzervatívok képviselője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy Magyarországon a kormány tudatos stratégiája miatt - uniós összevetésben - alacsony a bérszínvonal.
Ennek szerinte az a következménye, hogy fiatalok százezrei hagyták el az országot és vállaltak külföldön munkát, miközben vendégmunkások százezreit hozzák ide. A vendégmunkások érkezése alkalmas a bérek letörésére és arra, hogy irreálisan rossz munkakörülményeket kényszerítsen az itt dolgozókra
- hívta fel a figyelmet Z. Kárpát Dániel.
A jobbikos képviselő javasolta, hogy a multicégekkel kötött stratégiai megállapodásokban rögzítsék a munkabérek emelését. Kezdeményezte egy alap létrehozását, amelyből a magyar kis- és közepes vállalkozások kaphatnának támogatást a bérekhez. Javasolta még azt is, hogy az állami szférában kezdjék el a béremelést.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti válaszában államtitkára kijelentette, Magyarországon az elmúlt években minden nehézség ellenére folyamatosan emelkedtek a munkabérek.
A kormánynak közvetlenül a közszférában van lehetősége béremelésre, a versenyszférában a szociális partnerek megállapodásai, a kollektív tárgyalások is befolyásolják a bérszinteket. 2010 óta folyamatosan csökkentek a munkát terhelő adók, átfogó béremelési programok indultak a közszférában
- mondta Fónagy János, aki szerint a 2010 és 2022 között a bruttó átlagkeresetek növekedése 154,7 százalék volt; 2013 óta folyamatos a reálkeresetek növekedése, 2022-es teljes évi adatokat is beleértve.
Keresztes László Lóránt LMP-s képviselő szerint át kell alakítani a végrehajtás rendszerét. Felidézte, hogy a múlt csütörtökön lemondott Schadl György, a végrehajtói kar elnöke, pedig a kormányoldal szerinte „foggal-körömmel” védte az elmúlt időszakban.
Méltatlan volt, hogy egy ilyen ember töltötte be ezt a pozíciót, ezért nagy jelentősége van a lemondásnak. A végrehajtás teljes rendszerét át kell alakítani, új törvényi szabályozásra van szükség, teljesen új jogszabályi környezetet kell kialakítani. Fontos az érintettek kártalanítása és az is, hogy a társadalom lássa, mely politikusok lehetnek érintettek az ügyben
- mondta Keresztes László Lóránt, aki felszólalása végén hangsúlyozta: a kormánynak végre választ kell adnia a felmerült kérdésekre.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy eddig is mindig érdemben válaszoltak a kérdésekre. A kar vezetőit a kar tagsága választja meg, csak ők hívhatják vissza őket.
Most 30 napon belül tisztújításra kerül sor, és remélhetőleg olyan vezetőket választ a kar tagsága, akik a törvényes rendet biztosítják. A végrehajtó csak okiratok alapján hajthat be követelést. A végrehajtás menetében számos jogorvoslati lehetőség van, és ha megváltozik a végrehajtói kar, attól még nem mentesül az adós az adósság alól
- mondta Répássy Róbert.
Jámbor András Imre a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy 14 napig volt előzetes letartóztatásban a Szikra Mozgalom aktivistája, mire kiderült, hogy nem követett el bűncselekményt, így a nyomozóhatóság megszüntette ellene az eljárást. Azonban egyetlen hír sem jelent meg a „jobboldali” médiában arról, hogy ártatlanul vádoltak meg egy embert
Bocsánatot kellene kérni az aktivistától
- tette hozzá.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára nem kért bocsánatot, sőt úgy fogalmazott, Jámbor András és társai az antifa mozgalmat megpróbálják szalonképessé tenni.
Azt akarják megmutatni, hogy ez egy vállalható mozgalom, holott ez nem így van. Utcai erőszakot követett el az antifa mozgalom, semmi keresnivalója sincs Magyarországon, a képviselő mégis mentegeti. Elfogadhatatlan, hogy szélsőbaloldaliak a magyar utcákon megtámadjanak embereket, és a képviselőnek is el kellene utasítania az erőszakot
- tette hozzá Rétvári Bence.
Toroczkai László a Mi Hazánk frakcióvezetője azzal kezdte, április 30-án lejárt a kilakoltatási moratórium, ezért azt javasolja, hogy minimum egy évig tolják ki a moratóriumot, a jelenleg érvényben lévő törvényt módosítva.
2020-ban a koronavírusjárvány miatt a kormány felfüggesztette a kilakoltatásokat, azonban nem érthető, hogy most, amikor súlyosabb gazdasági válság van Magyarországon, mint akkor volt, miért nem hosszabbítják meg a moratóriumot
- közölte Toroczkai László, aki szerint félő, hogy a végrehajtók fognak hasznot húzni a kilakoltatásokból.
Répássy Róbert erre azt mondta: indokolt a végrehajtási szervezettel kapcsolatos kritikák és a bírósági végrehajtás szétválasztása, mert bírósági végrehajtás nélkül nincs igazságszoltátatás, nincs jogállam. Minden törvénysértéssel szemben fel kell lépni, a törvények mindenkire vonatkoznak, végrehajtóra és adósra is - jelentette ki.
Nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy ha a végrehajtás szervezete megváltozik, akkor nem kell visszafizetni a törvényes tartozást
- tette hozzá.
Az MSZP-s Komjáthi Imre háztartási mentőcsomagot javasolt, mert a dolgozó magyar emberek nem tudnak tisztességesen megélni, a megkeresett javaik pedig csak a túléléshez elegendőek.
A munkások termelik meg a GDP-t, az ő munkájuk viszi előre az országot
- hangoztatta Komjáthi Imre hozzátéve, a dolgozóknak fizikai és anyagi biztonságra, valamint szociális védőhálóra van szüksége.
A szocialista képviselő háztartási mentőcsomagot javasolt, amelynek része az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának nulla százalékra csökkentése, az élelmiszerekre kivetett extraáfa eltörlése. Érvelt az élelmiszerárstop megtartása mellett, javasolta, hogy vezessenek be élelmiszer-bankkártyát a leginkább rászoruló 300 ezer családnak havi 20 ezer forint értékben. Ötszázalékos nyugdíjemelést javasolt júniustól, valamint hogy célzottan támogassák hazai kisboltokat, hogy az árstopos termékek mindenhol elérhetők legyenek.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, a kormány minden lehetséges módon szeretné megbecsülni azokat, akik bérből és fizetésből élnek, és azt szeretné elérni, mindenkinek legyen munkája, aki akar és tud dolgozni. Elmondta, amikor a kormány megkezdte a munkáját 12 százalék volt a munkanélküliség, majd ez az arány négy százalék alá csökkent.
Szólt arról, hogy a háború és az arra adott rossz brüsszeli válaszok éreztetik hatásukat, idén ez négyezermilliárd forintos mozgástérszűkülést jelent.
Ezért is jelentős eredmény, hogy a magyar gazdaság a háborús évben is növekedni tudott
- mondta Dömötör Csaba, aki szerint az is eredmény, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetben a bruttó béremelkedés felette van az inflációnak.
A szocialista javaslatokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldali választási programok adóemelésekről szólnak és egyhavi nyugdíjat is a baloldal vett el az idősektől. Ha az önök receptját követnénk, magasabb lenne a munkanélküliség és alacsonyabbak a fizetések - mondta.
Tóth Endre a Momentum felszólalója a korábban rendőrként dolgozó Pintér Sándor belügyminiszter oktatás területén végzett tevékenységét bírálta. Szerinte a miniszter arcizma sem rándul, amikor ötezer tanár helyezi letétbe felmondását.
Az oktatás irányítása nem tömegoszlatás, az iskolák nem kaszárnyák, a tanárok pedig nem őrjöngő csőcselék, velük lehetne tárgyalni
- hívta fel a figyelmet megjegyezve, hogy a kormány másfél éve csak eljátssza a tárgyalásokat és fikarcnyit sem enged a pedagógusok követeléseinek, majd kidolgoznak egy „bosszútörvényt”.
„Felkészültek arra, hogy bemenjenek tanítani a bosszútörvény miatt felmondott ötezer pedagógus helyett?”
Tóth Endre végül azt kérte a Fidesz-KDNP-től, hogy engedjék el a kicsinyes bosszút és kezdjenek el végre a pedagóguspálya megbecsülésén dolgozni.
Döntsék el a kormánypártiak, hogy a magyar emberek érdekeit szolgálják, vagy Orbán Viktor lakájai, akik bármikor készek kiszolgálni a miniszterelnök és rendőrminisztere bosszúálló természetét- zárta napirend előtti felszólalását a Momentum képviselője.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a „baloldali” politikusok azon dolgoznak, hogy Brüsszelből a magyar pedagógusok béremelésére egyetlen forrás se érkezzen.
Ha ezen a napon megérkezne a forrás, ami réges-régen jár a magyaroknak, akkor minden magyar pedagógus átlagosan 561 ezer forintot keresne átlagosan holnaptól, jövő évtől pedig átlagosan 680 ezer forintot, 2025-től pedig közel 800 ezer forintot kapna.
Az előkészítés alatt lévő törvénytervezetről közölte, folyamatosan egyeztetnek arról a szakszervezetekkel és a szakmai szervezetekkel; a dokumentum abban segít, hogy azok a pedagógusok, akik többet foglalkoznak a gyerekekkel, azok az átlagnál is többet keressenek.
(MTI)