Pedig fontos.
És nem azzal a demagóg, de cserébe 2.0-ás szellemi színvonalú mércével mérve, amely szerint az olyan szemmel nem látható, kézzel nem fogható dolgok, mint az országimázs, a nemzet spirituális talapzata, a turizmus vagy a sport egy lapon említhető például a lélegeztetőgépekkel, a málló falú kórházakkal, vagy a leépített oktatási rendszerrel.
Ez olyan, mint összehasonlítani a tüzet és a vizet. Pedig egyik nélkül sem vagyunk meg.
Ez csak arról jutott eszembe, minap egy külföldi, nyugati ismerősömnél vendégeskedve (mivel az illető idős és nagy mozi- meg zenerajongó) megpróbáltam igen nagy képernyős, internettel összekötött tévéjén magyar vonatkozású mozifilmeket, illetve zenéket keresni.
A YouTube-on, illetve ingyen elérhető oldalakon.
Az eredmény elgondolkodtató.
A hazánk iránt érdeklődő külföldi ha nem is szinkronnal, de legalább angol felirattal megtekintheti a következő filmeket: a Csöpp szívem című 35 perces kísérleti művészfilmet, a Szelíd teremtés című családi drámát Mundruczó Kornél rendezésében, a Rózsaszín sajt című vígjátékot, amelynek történetleírása szerint "Papp Danit a 19 éves srácot egyedül neveli a nagydumás, szexmániás nőgyógyász apja. Dani romantikus típus, az apja Tibor viszont mindenképpen szeretné saját magára formázni. Daninak egy nap elege lesz az egészből és kiszökik a nagybátyjához Franciaországba", valamint a Régi idők fociját.
Nem sokkal többet tud meg a gyanútlan külföldi hazánkról, ha igényeit lejjebb adja és csupán a "Hungary" szót üti be a legnépszerűbb videócsatorna keresőjébe. Az egyetlen értékelhető találat a lelkes amerikai magyarok által három éve feltöltött '56-os BBC-dokumentumfilm.
Hihetetlen, avagy sem, de a többi videó egytől-egyig nemzetközi "Top 10-es' sorozatok magyar epizódjai. Ezekben külföldi videobloggerek jönnek turistaként Magyarországra és túrájuk végén felsorolnak pár közhelyet a kamerába. Többek közt olyan hasznos információkkal gazdagítva a külföldi nézőközönséget, hogy a zenélő kotongumit nem Magyarországon találták fel.
Akad persze kivétel is, távolról sem üdítő. A tavaly novemberben feltöltött "10 dolog, amit nem tudtál Magyarországról" című kisfilmből a hazánk iránt érdeklődő külföldiek megtudhatják, hogy az országban féldiktatúra van és hogy egyre népszerűbb a turanizmus, ami egy zavaros, fasiszta ideológia.
Elnézést: a felsorolásból kimaradt a több tucatnyi, román felhasználók által feltöltött történelmi propagandafilm, amelyekből megtudhatja a külföldi, milyen primitív és erőszakos mongol horda a magyarság.
Az összezavarodott külföldi máris elkapcsol a filmekről és mivel a zenét is kedveli, a "hungarian music" szavakat beütve próbálja ráhangolni magát Kodály, Bartók, Liszt, vagy épp az Illés és az Omega hazájára.
Ezzel szemben a következőket találja (kommentár nélkül), miután lenyomta az enter gombot: DJ Roll, Magyar diszkómix, Sugalló, Egy óra kommunista/szocialista zene, "Szép asszonynak kurizálok"- gyorscsárdás, Magyar cigánymix,
Magyar felirat még itt sincs mindegyikhez.
Sok értékelést rövid keresésünk nem igényel, legfeljebb annyit, hihetetlen, hogy sem a kormányzatból, sem a civil szférából, sem a bátor magyar videobloggerek, netes szakértők, megmondóemberek, hackerek és egyéb hazafiaskodó, fontoskodók közül egy pillanatig sem gondolkodott el senki arról, milyen hasznos lenne elárasztani a netet olyan zenékkel, melyek a külföldi fülekbe is hamar belemásznak (nem található például még csak utalás sem arra sehol, hogy a Scorpions az Omega "Gyöngyhajú Lány" című számát dolgozta volna fel anno), ellátva természetesen angol felirattal. És itt nem beszéltünk a történelmi dokumentumfilmekről, vagy az olyan fontos, közelmúltbeli mozifilmekről, mint a Szabadság, szerelem, vagy a Puskás Hungary.
Az utóbbi, 11 éve bemutatott filmet még bonyolultabb keresést igénylő mozifilm-megosztókon is nehezen találja meg a külföldi, míg a legismertebb magyarról, Puskásról szóló dokumentumfilmet angol címe ellenére csak magyarul tekintheti meg a nethasználó Földlakó.
Aki a rövid netes kutakodás után elgondolkodik: könnyebb dolga lenne, ha inkább megtanulna magyarul.