Összeszerelő üzem – ezt a sorsot szánja nekünk a kormány

A kormány az ipari termék- és formatervező mérnöki szak megszüntetésével egy lehetséges kitörési pontot lehetetlenítene el.

A BME Gépészkar Hallgatói Képviselete ezért hétfőn egy szakmai vitafórumra hívta az érintetteket, melyen az egyetem oktatói, a piaci szereplők és a hallgatók mellett rész vett az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára Palkovics László is. A BME hatalmas Audmax előadója teljesen megtelt, több száz jelenlegi és volt diák tette bizonyára részben demonstratíve tiszteletét a vitafórumon.

Czigány Tibor, a BME Gépészmérnöki Karának dékánja beszédében elmondta: ahhoz, hogy Magyarország ne csak egy összeszerelő üzemként működjön, nagy hangsúlyt kell fektetni az innovációra, újításokra, ezzel lehetnénk ugyanis versenyképesek. A kormány a tervezett megszüntetéssel egy lehetséges kitörési pontot lehetetlenítene el.  

A BME dékánja konkrét adatokkal cáfolta a minisztérium azon állításait, hogy ez egy kicsi és nem népszerű szak a felvételizők körében: 2014-ben 585 fő jelölte meg ezt a szakot, közülük pedig 282-en az első helyen.

Kitért továbbá arra is, hogy a szak 1995-ben, tehát 20 éve indult el holland támogatással. Megtudhattuk azt is, hogy szakukon az átlagosnak mondható 17% a lemorzsolódás, viszont az alapszak elvégzése után a hallgatók 65%-a tovább tanul mester szakon.

Hidat képeznek

Horák Péter, tanszékvezető szerint rugalmasan reagálnak a piaci kihívásokra. A náluk végzett hallgatók, mind a magyar KKV, mind a multi cégeknél megállják a helyüket. Mint fogalmazott: hidat képeznek a formatervezés és az ipar között.

Ennyire ritkán aláznak meg államtitkárt

Jelentősen feldobta a szakmai vitafórum hangulatát a BME Designe Szakosztályának vezetőjének, Révész Richárdnak a felszólalása. A fiatal formatervező nem finomkodott Palkovics László államtitkárral. Felvetette: hogyha meg akarják szüntetni az Ipari termék- és formatervező mérnöki alapszakot, akkor válaszoljon már az államtitkár Úr arra az egyszerű kérdésre, hogy mi az a designe?

Palkovics Lászlót láthatóan meglepte a hozzá szegezett kérdés. Érdemben nem is válaszolt rá. Ehelyett megtudhattuk, hogy a társadalmi és piaci igények teszik szükségessé a szak megszüntetését. Külön kiemelte, hogy a végzett formatervezők 100 ezer forinttal kevesebb kezdő fizetést kapnak, mint gépészmérnök társaik. Nagyjából ez volt az egyetlen adat, amit fel tudott hozni a megszüntetés mellett. (Ennek amúgy, mint kiderült az az oka, hogy az itt végzettek sok esetben saját start-up céget alapítanak és nem a multiknál helyezkednek el.)

Révész Richárd ezek után megjegyezte, hogy nyersanyagok és energiahordozók híján Magyarországnak a szellemi tőke jelentheti a kitörési pontot, ehhez pedig a kulcsot a termékfejlesztés jelenthetné. Ezután ismét az államtitkárnak szegezte a kérdést, hogy e információk tudatában is megszüntetné a szakjukat? Majd hozzátette: „Nyugodjon meg államtitkár úr, nem adom át a szót.”

Magyarok a világ élvonalában

Piaci részről Szűcs László, a Dräxlmaier Hungária Kft. ügyvezetője fejtette ki véleményét az ipari termék- és formatervezői alapszak megszüntetéséről. Elöljáróban megjegyezte, hogy ő a piacról érkezett, cégük magyar mérnökgárdája készítette a legismertebb autómárkák, többek között az Audi, a BMW a Maserati és a Land Rover Interior (belső) dizájnját.

Megtudhattuk, hogy formatervező mérnökeik ötvözik a kényelmet és a luxust. Összesen 40 magyar szakember dogozik náluk ezen a területen, és mind itt kaptak diplomát. Bemutatta az általuk tervezet legújabb XJ Jaguár belsejét is, ami az államtitkári hebegéssel és habogással szemben lényegesebben meggyőző volt.  A bérezésre vonatkozó megjegyzésekkel kapcsolatban elmondta: bőven akadnak olyan formatervezők, akiknek hármassal kezdődik a havi fizetése...

XJ Jaguár utastere

[[nid:167378]]