Nincs változás a tavalyihoz képest, a fővárosban továbbra is az I. és az V. kerületben a legjobb lakni, a vidéki nagyvárosok közül pedig Eger, Veszprém és Tata a listavezető az Otthon Centrum elemzése szerint.
Harmadszor készítették el az elemzést, a tavalyihoz hasonlóan a vizsgálatban a 20 ezernél népesebb városokat, azok életminőség szempontjából lényeges mutatóit tekintették át - közölte az Otthon Centrum.
A két vezető budapesti városrész mellett jó helyezést ért el a fővárosban a VI., VII., IX., valamint a II. és XII. kerület is. A rangsor végén a fővárosi külső kerületek találhatók, ezek a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével nem olyan erős költözési célpontok, mint a közelben lévő agglomerációs települések.
A legélhetőbb vidéki városok listáján az élen álló Egerbe viszonylag sokan költöztek be az elmúlt években, Veszprémbe szintén, és itt a foglalkoztatás is kedvezően alakult. Az összesített lista első tíz helyezettje közé bekerült Szekszárd is.
A nagyobb régióközpontok, mint Debrecen, Szeged vagy Pécs a középmezőnyben szerepelnek, mert bár megfelelő az intézményi ellátottság, de az ott lakóknak a munkába járás több időt igényel. A megyei jogú városok többsége szintén a középmezőnyben helyezkedik el.
Az agglomerációban Budaörs és Gödöllő értékei a legjobbak, a két város a településre költözők számában emelkedett ki a többi város és kerület közül.
Az elemzés szerint az életminőségi mutatók komoly hatással vannak az ingatlanárakra, a fővárosban a belső és a budai kerületek lakásárai a legmagasabbak.
Az Otthon Centrum kitért arra is, hogy vannak olyan kisebb városok, amelyeknek ingatlanárai az életminőségük alapján mért érték alatt maradnak. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata például a hasonló méretű városokhoz képest kedvezőbb körülményeket biztosít lakóinak, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak ahhoz képest, amit az életminőség mutató alapján várni lehetne.
Az elemzés szerint Salgótarján és Kazincbarcika lakáspiaci megítélése jóval rosszabb, mint a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne. Ez a jelenség a fővárostól távolodva egyre jelentősebben érvényesül.
Ennek ellentéte figyelhető meg a főváros külső kerületeiben és az agglomeráció településein, ahol az árak jóval magasabbak, mint a hasonló életminőségi mutatókkal jellemezhető vidéki városokban. Ennek oka, hogy az itt élők számára nem csak az adott kerület vagy település intézményei elérhetőek, életminőségüket a szomszédos kerületek, illetve általában a főváros egésze biztosítja - közölte az Otthon Centrum.