A Vállalkozásfejlesztési bizottság mai ülését Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter éves meghallgatásával kezdte. A Bizottság elnöke, Z. Kárpát Dániel arról tájékoztatta a bizottsági tagokat, hogy az ülés megkezdése előtt egy friss napirend-kiegészítésről, Nunkovics Tibor, jobbikos országgyűlési képviselő indítványáról szavazzanak, amely a december 24.-31 közötti napok munkaszüneti nappá nyilvánítását célozta. A bizottság 7 nem, 2 igen mellett leszavazták a napirend-kiegészítési javaslatot.
Dr. Palkovics László beszámolója kezdetén jelezte, hogy szeretne prezentációt tartani, a szemléltetést egyhangú döntés mellett támogatták. Az innovációs és technológiai miniszter a koronavírus-járvány gazdasági vonzatairól, valamint a pandémia vállalkozások helyzetére gyakorolt hatásáról beszélt.
Éves beszámolóját három fő rész alkotta: a gazdasági helyzetkép, a Gazdaságvédelmi Akcióterv eredményeinek, valamint a kiemelt szakpolitikai ügyek és eredmények bemutatása.
Múlt hónapban 197 ezer munkanélkülit tartottak számon
A harmadik negyedéves adatok (GDP változás az előző év azonos időszakához képest) alapján
Az adat egyébként felülmúlta a várakozásokat (ami mínusz 5,2 százalék volt), és a miniszter úgy véli, uniós összehasonlításban is jól állunk.
Idén szeptemberében az ipari termelés volumene 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Ebben járműiparnak komoly szerepe volt, mivel magasabb volt a megrendelés állomány.
Októberben a tavalyi szint körül alakult a kiskereskedelmi forgalom értéke.
Szeptemberben 13 százalékkal növekedett a termékexport, a járműipari export a forintértéknövekedése augusztus után szeptemberben is meghaladta a teljes exportét.
A munkanélküliségi ráta 3,9 százalék,
ami közel feleakkora volt, mint az uniós átlag.
Palkovics beszámolójából kiderült, a foglalkoztatottak száma 4. 458,2 ezer főre emelkedett, ami októberhez viszonyítva 7 ezer fővel magasabb.
Ugyan az októberi értékhez képest 2 ezer fős csökkenés volt megfigyelhető, de így is
Palkovics a foglalkoztatási helyzetképpel kapcsolatban elmondta, a válság kialakulása óta először november elején került 300 ezer fő alá a regisztrált álláskeresők száma.
A regisztrált álláskeresői státusz egyébként akkor szűnik meg, ha
- az illető már munkaszerződéssel rendelkezik,
- illetve a regisztráció feltételeinek megszűnése esetén.
A kölcsönzött munkaerő létszáma 3,7 százalékkal volt alacsonyabb a vírushelyzet előtti értékhez képest.
Közfoglalkoztatottak száma az elmúlt években a korábbi 211 ezerről 84,8 ezerre csökkent, így
jelenleg 93,9 ezer fő dolgozik közfoglalkoztatottként.
A turizmus és vendéglátás helyzetével kapcsolatban Palkovics azt mondta,
A Gazdaságvédelmi Akcióterv eredményeiről is beszámolt
A miniszter közölte, az intézkedések 1 millió 980 ezer embert értek el.
Palkovics László tájékoztatása szerint
- 970, 965 magyar részesülhet munkaerőpiaci vagy képzési támogatásban,
- A regisztrált álláskeresők közül 112 103 fő részesülhet pénzbeli ellátásban,
- A Diákhitel plusz konstrukció keretében 29 340 fő igényelt hitelt,
- A támogatási programjainkkal 589 259 álláshelyet védünk meg,
- Az alapozó informatikai képzésre 61 886 fő jelentkezett,
- 47 049 új munkahely létrehozása támogatjuk rövidtávon,
- Közfoglalkoztatásban jelenleg 94 811 fő.
A gazdaságban már megjelent források összege: 3897, 89 milliárd forint. Összesen pedig 6 ezer milliárd áll rendelkezésre.
A beruházástámogató programok összértéke 917,6 milliárd forintra emelkedett, amelynek eredményeként
közel 1500 milliárd forintnyi beruházás valósul meg a gazdaságban.
A munkahelyvédelmi bértámogatással kapcsolatban közölte,
összesen 14 699 vállalat, 207 364 munkavállalójának segítettek, amire nettó 34.442 milliárd forintot költöttek.
35 milliárd forintot adnak az élelmiszeripar fejlesztésére
Palkovics kiemelte, a KKV-k támogatása kiemelt fontosságú volt, emellett számos programot indítottak, ilyen volt például a Magyar Multi Program, Modern Mintaüzem Program, a Doing Buseiness Akcióterv vagy a Zöld Nemzeti Bajnokok.
Nyár elején kiadták a Vállalati Fehér Könyvet, amely gyakorlati tanácsokat tartalmaz a cégek biztonságos működéséhez Megjegyezte, május végén hozták az intézkedést, amely szerint külföldi szereplő stratégiai ágazatban működő hazai vállalatban 2020. első félévének végéig csak miniszteri engedéllyel szerezhet érdemi tulajdonrészt.
Az ipari és technológiai stratégiával összefüggésben az ITM minisztere kiemelte,
Az 5G célok ismertetése kapcsán az ITM minisztere azt mondta, a cél az, hogy hazánk váljon a technológia egyik zászlóshajójává. Nemrégiben elfogadtak egy mesterséges intelligencia stratégiát is, aminek keretében egy éven belül 100 ezer embert kiképzünk a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan.
Az SZFE is szóba került, Palkovics szerint kultúrharc zajlik
Palkovics László a bizottsági tagok kérdéseire is reagált. Az Innovációs és technológiai miniszter szerint a számok igazolják Orbán Viktor miniszterelnök hírhedtté vált tavaszi mondását, miszerint annyi munkahelyet fogunk teremteni, amennyit a vírus tönkretesz.
Palkovics közölte, 2021-ben a kormány szándéka az, hogy a vállalkozások terheit csökkentse.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemmel kapcsolatos kérdésre azt mondta, a 2014-es oktatási stratégia alapján kuratóriumokra akarják bízni a felsőoktatási intézmények vezetését, ennek megvalósítása zajlik most. Szerinte erre az összes egyetem lehetőségként tekint, csak az SZFE nem. Úgy véli egyébként, hogy kultúrharc zajlik az egyetemi világban, ami nem jó.
A digitális oktatásra való átállást komoly teljesítménynek nevezte, főleg a tanárok részéről.
A miniszter szerint jó a home office mint munkaforma, a kormány pedig nem akar beleavatkozni ennek szabályozásába.
Úgy tűnik, a kormánynak nem ér annyit egy vidéki dolgozó, mint egy fővárosi
A rövid technikai szünet után áttértek a következő napirendi pontra, amikor először Jakab Péter, a Jobbik elnökének "egyenlő munkáért egyenlő bér" elvének gyakorlati megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló (H/11062. számú) határozati javaslat önálló indítványának tárgysorozatba vételéről kellett szavazniuk.
A Jobbik frakcióvezetője felszólalásában elmondta, Palkovics beszámolójából az derül ki, hogy szinte soha nem volt még ilyen jó állapotban hazánk, mint ma. Jakab azt javasolta, hogy a meseírók világából térjenek vissza a valóság világába, mert a valóság azt a képet mutatja, hogy az ország pokoli nehéz válságban van a covid-miatt. Hangsúlyozta azonban, nem csak a koronavírus-járvány miatt kerültek nehéz helyzetbe bizonyos települések, mert vannak olyan országrészek, ahol a válság már 30 éve tart.
Jakab hangsúlyozta, sok megyében, városban és faluban óriási a bérszakadék, ami ráadásul folyamatosan nő, az emberek jóval kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért, mint például a fővárosban.
A Jobbik elnöke kiemelte,
Jakab Péter elmesélte, sokszor megkapta már fideszes képviselőktől, hogy örömteli, ha valaki Borsodban 100 ezer forintot keres, mert 10 éve ennyi sem volt, de mondtak neki olyat is, hogy azért nem kell foglalkozni a vidékiek bérfejlesztésével, mert a legszegényebb megyékben nőnek a legdinamikusabban a bérek.
Mint elmondta, nemrégiben írt egy levelet az Innovációs és technológiai minisztériumnak, amiben arról érdeklődött, hogy támogatja-e az ellenzéki vezetésű miskolci önkormányzatának azon javaslatát, hogy induljon el egy gazdaságpolitikai program azért, hogy a leszakadó országrészekben élők fizetése emelkedjen, felzárkózzon a fővárosi bérszínvonalhoz. Sanda Tamás államtitkár azonban "tagadásba és hazugságba menekült", mivel először letagadta a problémát, majd azt hazudta, hogy a kormánynak nincs is tennivalója a kérdésben, mert a kormány nem tud érdemben hatni a piaci viszonyokra.
Jakab Péter úgy véli, az Orbán-kormány mást sem csinált az elmúlt 10 évben, minthogy a mérhetetlen korrupcióval folyamatosan beavatkoztak a piaci viszonyokba.
Úgy fogalmazott,
"most is erre lenne szükség, csak a közpénz áramlásának irányát meg kell fordítani. Szerinte ugyanis nem elvenni, hanem adni kell végre a népnek."
Jakab Péter hangsúlyozta, határozati javaslatának három fő pillére van a vidék Magyarország élő munkavállalók bérfejlesztésére.
Először is, ki kell egyenlíteni a béreket az állam szektorban. Ennek megfelelően az állam többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezeteknek alkalmazniuk kellene az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elvét, ami azt jelentené, hogy a nyíregyházi postás ne keressen kevesebbet, mint a fővárosi kollégája, hiszen az ő táskája semmivel sem könnyebb, mint a budapestié.
A második pont úgy szól, hogy
a kormány tárgyalja újra a multinacionális cégekkel kötött stratégiai megállapodásokat úgy, hogy ezek a szerződések ne csak a multiknak adandó kedvezményeket részletezzék, hanem tartalmazzák azt is, milyen ütemben kívánják ezek a cégek felzárkóztatni a munkavállalók bérszínvonalát.
Az elmúlt években átlagosan a multik minden egyes újonnan létrehozott munkahely után 15 millió forint állami támogatást kaptak, ami lényegében "ingyen pénz" volt számukra. Ezért cserébe azonban nem minőségi béreket adtak a dolgozóknak, hanem sokkal inkább rabszolgamunkát, amin változtatni kell.
A Jobbik elnöke végezetül az utolsó pillért ismertette, amely szerint lehetővé kell tenni azt, hogy a kis-és közép vállalkozók is tudjanak béreket fejleszteni, amit önerőből nem fognak tudni megtenni, hiszen "agyon vannak terhelve." Jakab szerint éppen ezért arra lenne szükség, hogy
a kormány átfogó járulékcsökkentéssel lehetővé tegye, hogy forráshoz jussanak a vállalkozások, a forrásokat pedig kötelező jelleggel fordítsák bérfejlesztésre, hogy meg tudják őrizni a minőségi magyar munkaerőt.
Sőt, szerinte akár azt is megfontolandó, hogy a kormány tegye lehetővé, hogy az átlag alatt kereső munkavállalók esetében legyen visszaigényelhető a személyi jövedelemadó 100 százaléka annak érdekében, hogy a vidéken, leszakadó országrészben dolgozók átlagosan havonta akár 40-45 ezer forintos jövedelemhez juthassanak.
A Fidesz nem támogatta Jakab Péter határozati javaslatát
Jakab Péter felszólalására Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a Vállalkozásfejlesztési bizottság alelnöke reagált, aki politikai pamflettnek nevezte a Jobbik elnökének határozati javaslatát. Szerinte a magyar kormány sokat tette a magyar vidék felzárkóztatásáért. Szatmáry úgy vélte, a javaslat céljaival egyetért, de szerinte az politikai nyilatkozatoktól hemzseg, és kontraproduktív.
Elmondta, a piac közvetett támogatásával tudják és próbálják elérni a kívánatos célokat, de azok a beavatkozások, amelyek a határozatban szerepelnek, több esetben éppen a leszakadó térségekben megvalósuló beruházások ellen hathatnak. A fideszes képviselő közölte, mivel nem tartja alkalmasnak szakmai vitára az indítványt, nem fogják támogatni.
Felszólalt még Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke, aki egyetértett a javaslattal, mert szerinte is fontos lenne, hogy kezeljék a kiugró bérkülönbségeket. Elmondta, támogatni fogják, de pártja álláspontja szerint néhány plusz kiegészítésre szükség lenne, például arra, hogy az uniós fejlesztési forrásokat célzottan irányítsák a gazdaságilag depressziós térségekbe, amelyekről a Fidesz teljesen elfeledkezett, emellett a vállalati adócsökkentést is megemlítette.
Végezetül Z. Kárpát Dániel, a bizottság elnöke szólt hozzá, aki elmondta,
Rámutatott, a kis falvakban összeteszi a kezét az, akinek 110-120 ezer forintos nettó fizetése van. Elmondta, tíz év kormányzás után az Európai Unió legszegényebb régiói közül négy még mindig Magyarországon található, az évtizedes távolságok pedig lényegében nem csökkentek 2010 óta, igaz, 30 éve kimutatható folyamatról van szó - jegyezte meg.
Z. Kárpát felhívta a figyelmet arra is, hogy a társasági adó csökkentése egy mikroszázalékos engedményt jelentett a magyar kis- és közepes méretű vállalkozások számára, miközben adóparadicsomi állapotot hoztak létre a multicégeknek. Kiemelte,
a járványügyi védekezés közben a magyar kormány aláírt egy 2 milliárd forintos támogatásról szóló szerződést az Audival, amely a német cég teljes leállásából fakadóveszteségét kipótolta a kieső munkabérekkel együtt. A magyar kkv-k esetében azonban ezt már nem láthattuk a kormányzat részéről.
"Ezt az ordító kettős mércét tudná ez a javaslat legalább részben felülírni, de azt is látjuk, hogy az elképesztő munkahelyteremtési támogatás, a társasági adó kulcsának csökkentése, a multik kényeztetése és a nagyon kedvező klíma kialakítása mellett sem mer, vagy nem akar ellenfeltételeket támasztani a kormány" - szögezte le.
A Jobbik alelnöke kiemelte,
Jakab Péter határozati javaslatát 4 igen szavazat, 5 nem és 1 tartózkodás mellett leszavazták az indítvány tárgysorozatba vételét.