A szolnokiak generációi által inkább csak "fagyis szobornak" hívott, 1970-ben emelt emlékmű szokásos módon a második világháború végén történő szovjet megszállásnak, avagy korabeli politikai értelmezése szerint a felszabadításnak állított dicsőséges emléket.
A szobor körüli história évek óta tart: ahogy arról már 2012-ben is beszámoltunk, a megyei Jobbik tüntetést tartott a "tiszaligeti szörnyemlékműnél", követelve annak azonnali elbontását. Akkor még nem értek célt, a városvezetésre látszólag nem gyakorolt nagy hatást a demonstráció.
Itt azonban nem álltak meg, s az ügy miniszteri szintig jutott: 2014-ben Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke a korábbi honvédelmi miniszternél, Hende Csabánál is érdeklődött az elbontás lehetőségei felől. Akkor a miniszter azt válaszolta, a Honvédelmi Minisztérium "minden lehető támogatást megad az emlékművek/katonai temetkezési helyek áthelyezését kezdeményezőknek, azonban az eljárás kezdeményezésére kizárólag az önkormányzat jogosult, amelynek területén az adott építmény található".
A minisztérium állásfoglalása tehát már két évvel ezelőtt is nyilvánvaló volt, de a szolnoki önkormányzat nem volt hajlandó lépni: Szalay Ferenc fideszes polgármester Kiss Gabriella jobbikos önkormányzati képviselő 2014 őszi levelére több mint három hónapos késéssel válaszolt, s azt írta, szerinte a szolnokiak "nem a kommunista időszak politikai mementójaként tekintenek a szoborra", de egyébként -tette hozzá- ha eljön az ideje, átgondolják, mi legyen a sorsa.
Ez az idő aztán viszonylag hamar el is jött, 2015 áprilisában ugyanis a polgármester egy olyan előterjesztést nyújtott be, melyben számos városi ingatlan és emlékmű védetté nyilvánítását kezdeményezte, köztük a saját megnevezése szerinti (!) Felszabadulási emlékművel. Ez eléggé szembe ment az eddigi sumákolással, és különösen érdekes volt annak fényében is, hogy a Fidesz és az MSZP 2011-ben még együtt koszorúzta meg a szovjetek emlékműét:
A védetté nyilvánítás ellen újból felemelte a hangját a Jobbik, és sikerült is megakadályozniuk az emlékmű eltüntetésének további nehezítését.
Az Alfahír megkereste az ügyben élen járó Kiss Gabriella jobbikos önkormányzati képviselőt, aki azt mondta:
Éppen itt volt az ideje, hogy a rendszerváltás után 26 évvel, az 1956-os forradalom 60. évfordulójának évében végre szimbolikusan Szolnokon is megtegyük azt, amit 56-ban megmertek tenni. Sok helyen, például a Nógrád megyei Pásztón is sikerrel jártak már a hazafiak, és bízom benne, hogy további települések követik példánkat.
A "fagyis szobor" végét a 2016. szeptemberi közgyűlés jelentette: a korábbi koszorúzás, mismásolás, vagy éppen védetté nyilvánítási próbálkozások helyett Szalay Ferenc polgármester inkább maga nyújtotta be a költöztetésről szóló előterjesztést.
Eszerint az emlékművet a fővárosi Memento Parkba szállítanák legkésőbb 2017 végéig, s ezzel csupán az MSZP nem ért egyet, szerintük ugyanis ha el is költözik a szobor, akkor is valahol Szolnokon kellene maradnia. A Fáklyavivő azonban semmiképp nem marad egyedül: a Memento Parkba kerül két szolnoki társa, egy munkásmozgalmi emlékmű és egy Lenin szobor is.