Akit érdekelnek a korábbi hónapok, itt olvashatja őket: január, február, március
, április, május, június, július, augu sztus, szeptember, október. Az év bűnügyeiről ITT olvashat, a budapesti híradót pedig itt tekintheti át.
A hónap elején rögtön megismerhettük, hogyan is néz ki egy európai értelemben vett (tehát nem gonosz, kirekesztő, rasszista) kerítés, vagyis az osztrák „ajtócskát oldalelemekkel”, ami sokkal jobb dolog a magyar határzárnál, mert nem kerítésnek nevezik. Pedig az volt. Később megcsodálhattuk, milyen remek eredményeket lehet elérni egy kis faluban, ha van rá akarat, s egy emberként lehettünk büszkék arra a magyar katonára is, aki megmutatta a világnak, milyen egy igazi honvéd harcos.
A bevándorlási kérdés mindeközben eljutott odáig, hogy a Jobbik ügydöntő népszavazásra kezdte kényszeríteni a kormányt, de annak ekkor épp az volt a dolga, hogy külföldieknek is ki tudja játszani a magyar termőföldet. Másnap, november 11-én robbant a magyar igazságszolgáltatásba vetett hithez kötözött bomba, ugyanis 7 évre ítélték a saját borába fagyállót töltő gazdát, amiért abba egy betörő beleivott, és meghalt. Szerencsére ezt követően jobb hírekkel tudtunk szolgálni, például bemutattuk Béli Balázs fotósunk kiváló képeit a lengyel-magyar barátságot is szimbolizáló varsói Függetlenség menetéről, majd másnap üdvözölhettük, hogy a fagyállós gazda ítéletén még az ügyészség is kiakadt, amire vádhatóságként ritkán esik példa.
A pokol napja
Ha valaki hisz abban, hogy a 13-ára eső pénteki napok balszerencsések, akkor most az egyszer biztosan beletrafált babonájába. Párizsban összehangoltan, több helyen követtek el terrorcselekményeket az Iszlám Államhoz köthető szélsőségesek, ezek közül a legbrutálisabb a Bataclan koncertteremben történt: három terrorista, közülük kettő francia állampolgár hatolt be a terembe, majd a karzatról válogatás nélkül tüzelni kezdtek az Eagles of Death Metal amerikai rockzenekar közönségére. A merénylők bombát is szereltek magukra, kettejük halálát robbanás okozta, míg harmadikat sikerült még a detonáció előtt lelőniük a rendőröknek. A barbár és gyáva támadásban 89 ember halt meg, és több mint 200 sérült meg.
A fanatikusok azonban nem csak a híres párizsi színház- és koncertteremben gyilkoltak, hanem társaik szétlőttek egy éttermet és egy bárt is, valamint egyes útszakaszokon sima járókelőket is lőni kezdtek. A legnagyobb dobásuk azonban meghiúsult: aznap este játszott barátságos válogatott labdarúgó-mérkőzést Franciaország és Németország a Stade de France stadionban, ahová hárman is megpróbáltak bejutni, de a bejárati ellenőrzések során már az első terrorista lebukott, és felrobbantotta magát. A merényletekben összesen mintegy 130 ártatlan ember vesztette életét, a rendkívüli állapotról másnap is percről-percre tudósítást folytattunk. Nagysikerű cikkünk jelent meg a Facebook kettős mércét alkalmazó profilkép-cserés akciójáról, és az is sokaknak tetszett, hogy Európa teljes lezárásáról írtunk. A hónap legsikeresebb anyaga azonban az volt, hogy közzé tettük az Iszlám Állam profi, brutális kegyetlenségeket is tartalmazó fenyegetővideóját.
44 év után újra az Eb-n
November 15-én Magyarország már másra figyelt: a labdarúgó válogatott Norvégia legyőzésével kijutott a 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságra, amire 1972 óta nem volt példa. Akkor egyébként a 4. helyen végeztünk.
A Jobbik nem sokkal később már az Európai Bizottság budapesti épülete előtt tartott tüntetést a betelepítési kvóták ellen, Oroszország pedig elkezdte látványosan tesztelni az Iszlám Államon és más hasonló szervezeteken a legmodernebb haditechnikáit. Ebben kapóra is jött a párizsi merényletsorozat, diplomáciai szempontból ugyanis nagyobb megbecsülést kezdett kapni az orosz beavatkozás, mint korábban.
Rendőrök csaptak le az Ismerős Arcokra
Míg fél Európa a terrorizmus ejtette sebeket nyalogatta, mi pedig rég örültünk ennyire a magyar focisták teljesítményének, a románok gondoltak egy nagyot, és félbeszakítottak egy sepsiszentgyörgyi Ismerős Arcok koncertet, mindenféle kamuellenőrzésre hivatkozva. Az együttes tagjait be is vitték az őrsre, biztos, ami biztos alapon.
De a diplomáciai ostobaság még így sem a románok jussa volt, hanem a törököké: november 24-et írtunk akkor, amikor a török haderő lelőtt egy orosz vadászgépet a szíriai határnál arra hivatkozva, hogy a repülő megsértette az ő légterüket is. Ugyan az ilyen határsértések mindennaposak, és érthető okokból soha nem szokott fegyveres konfliktusokhoz vezetni, ezúttal Putyin elnök kezébe került a döntés, hogy van-e kedve III. világháborúhoz, vagy nincs. Szerencsére nem volt.
Külpolitikai változások máshol is történtek: az új lengyel kormány kicsapta a liberális biztosítékot azzal, hogy a hivatalos sajtóteremből kivitték az uniós zászlókat, az Iszlám Állam pedig a magyar zászlót is felrakta ellenségeit bemutató táblázatára, amit a maguk módján fenyegetésnek is tekinthetünk.
November végén mutattuk be azt a videofelvételt is, amit egy felvidéki magyar kamionos készített a franciaországi Calaisnál dúló migránsterrorról. A sofőrnél elszakadt a cérna, miután sokadszorra rongálták meg rakományát az autópályán rohangáló bevándorlók, és rájuk húzta a kormányt, hogy megijessze őket. Őt végül egy fideszes vamzer jelentette fel, és most nyomozás folyik az ügyben.
A korábban említett román magyargyűlöletre jött felvidéki példa is: egy somorjai Deichmann-ból azért rúgtak ki egy eladót, mert a helyi magyarokhoz magyarul mert beszélni. Erre a primitívségre egy sokkal kreatívabb magyar válasz érkezett, ugyanis a szintén felvidéki, de Magyarországon is közkedvelt Rómeó Vérzik zenekar frontembere Magyar dallal a kirekesztés ellen elnevezéssel tüntetést szervezett a bolt elé.
Novemberben tehát nagyjából minden megtörtént, amire érdemes lehet emlékezni az év végeztével: Európát ellepték a terroristák, a románok és a szlovákok továbbra is komplexusokkal élnek, a magyar föld bizony bárkinek eladóvá lett, s eközben majdnem világháború tört ki, de ami persze simán a legfontosabb: jövőre nem csak a Fifában játszat a magyar válogatott Európa-bajnokságot.