Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra figyelmeztetett, hogy a franciaországi rendkívüli állapot rendőri visszaélésekre adott módot és arra szólította fel Párizst, hogy azt ne hosszabbítsa meg.
"A rendkívüli állapotot Franciaországban addig hosszabbítjuk meg, amíg az új jogi szabályozásokról szóló törvény életbe nem lép"
- mondta a kormányülést követően Stéphane Le Foll kormányszóvivő.
A törvényterveztet a szenátus jövő kedden, a nemzetgyűlés pedig február 16-án vitatja meg.
Ahogy arról beszámoltunk, Francois Hollande francia államfő a november 13-ai 130 áldozatot követelő párizsi merényletek éjszakáján hirdette ki a rendkívüli állapotot, amely a jelenlegi jogszabály szerint 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg.
Már az előadás próbájának is egész elképesztő időpontot választottak, hiszen az állampolgári jogok csorbításával megakadályozták, hogy Párizsban az emberek kifejezzék ellenérzésüket a felettünk uralkodó, minket kizsákmányoló rendszerrel szemben. Emlékezetes például, hogy környezetvédelmi aktivistákat helyeztek házi őrizetbe a párizsi klímacsúcs idején.
Egyébként a francia parlament szerint az újabb hosszabbításra elsősorban azért van szükség, mert a kormányzat nem akarja megfosztani a rendvédelmi szerveket azoktól a jogköröktől, amelyeket a rendkívüli állapot biztosít, mielőtt az új terrorelhárítási törvény hatályba lép (a rendőrség kénye-kedve szerint házi őrizetben tarthat bárkit, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el).
Így demonstráltak a kizsákmányolók ellen - emberek nélkül
Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a Le Monde napilapban rámutatott, hogy a rendkívüli állapot egy olyan kivételes eszköz, amely lehetővé teszi a hatalom számára, hogy bírói felhatalmazás nélkül intézkedjen, ami
"súlyosan korlátozza az alapvető szabadságok gyakorlását és meggyengít bizonyos, a jogállamiság által nyújtott garanciákat".
A biztos szerint a rendőrök által elkövetett jogsértések, különösen azok az erőszakos intézkedések, amelyek téves információn alapultak, nagy erkölcsi és anyagi károkat okoztak olyan személyeknek - gyakran muszlimoknak -, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz. Muiznieks hangot adott véleményének, hogy a rendkívüli állapot, amelyet a francia parlament bele kíván foglalni az alkotmányba, "viszonylag korlátozott mértékben" gyakorolt befolyást a terrorizmus elleni harcra.
Párizsban a hétvégén a rendőrség szerint 5 ezer, a szervezők szerint viszont 20 ezer polgár állt ki az állampolgári jogi mellett, hangsúlyozva, hogy ezzel a lépés semmi más eredménye sincs, csak csapást mérnek a szabadságunkra az állítólagos biztonság nevében.