Parlament: Az ellenzéki felvetések és a kormánypárti válaszok a végtelenben se találkoznak

Parlament: Az ellenzéki felvetések és a kormánypárti válaszok a végtelenben se találkoznak

Az elmaradó uniós forrásokról, a kormányzati „béketáborról”, a pedagógusokat érintő státusztörvényről és az akkumulátorgyárakról beszéltek napirend előtt az ellenzéki képviselők.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt azt kérdezte: mi lesz a sorsa Magyarországon egy olyan vízügyi vezetőnek, aki feltárja a valóságot az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban? Az ellenzéki képviselő szerint az eddig tapasztalat azt mutatja, hogy a kormány kevéssé szeret beszélni az akkumulátorgyárakról, pedig szerinte káosz alakult ki ebben az engedélyek kiadásának kérdésében.

A kormány szereti elhallgatni, milyen árat akar megfizettetni az országgal az akkumulátorgyárakért, de az is kérdéses, hogy a kormány készen áll-e egy gyár bezárásra, ha az figyelmen kívül hagyja a szabályokat. Meg kellene kérdezni a magyarokat az akkumulátorgyárak telepítéséről

- Keresztes László Lóránt.

Válaszában Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt várta az LMP-s képviselő felszólalásától, hogy abból az derül ki, az ellenzék meggondolta magát és mégis támogatja a kormánypártok „béketörekvéseit”, de szerinte úgy tűnik, az ellenzék továbbra sem támogatja a békepárti határozatot.

A baloldal nem akar akkumulátorgyárakat, pedig az egész világ versenyben van ezekért. Ez egy viszonylag új iparág, így adott esetben indokoltak lehetnek a kérdések, de Magyarországon minden beruházónak a legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírásokat kell betartania, és ez igaz az akkumulátorgyárakra is

- tette hozzá Menczer Tamás aki szerint Magyarország gazdaságának elemi érdeke, hogy a nyugati autógyárak és a keleti akkumulátorgyárak az országban találkozzanak.

Szabó Tímea a Párbeszéd felszólalója jelezte, nemcsak a baloldal kritizálja az akkumulátorgyárak telepítését, hanem jobboldali és a kormánynak dolgozó, ahhoz lojális szakértők, szervezetek is.

Szakértők és a Magyar Mérnöki Kamara is kifogásokat emelt az akkumulátorgyárak engedélyeztetése miatt, folyamatosak a lakossági panaszok, de a kormány folyton csak arra hivatkozik, hogy ez a jövő iparága és ez egy zöld ágazat. Nincs önálló környezetvédelmi tárca Magyarországon és ez mindent elmond arról, hogy a kormány mennyire tekinti fontos területnek a környezetvédelmet. A kormány hagyja, hogy az akkumulátorgyárak pusztítsák az országot, az ivóvízkészletet, a termőföldeket

- zárta napirend előtti felszólalását Szabó Tímea a Párbeszéd politikusa.

Reagálásában Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy vélte, korábban az akkumulátorgyártás legnagyobb támogatói az ellenzéki képviselők voltak.

Hihetetlen verseny zajlik a világban az akkumulátorgyárakért, és európai zöld politikusok szerint ebben a versenyben Európának is részt kell vennie. Más közép-európai országok is hasonló akkumulátorgyártási beruházásokat terveznek. Az ország érdeke, hogy részt vegyen ebben a versenyben, ez a munkahelyteremtés miatt is nagyon lényeges

- mondta Koncz Zsófia.

Novák Előd a Mi Hazánk képviselője arról beszélt, azért nem támogatták a kormány békepártinak nevezett határozatát, mert az csak Oroszországot ítéli el, ami szerinte nem a békét szolgálja. Számos érvet felsorolt, amely bizonyítja, hogy a magyar kormány támogatja a háborút.

Orbán Viktor miniszterelnök megszavazta a szankciókat, a magyar kormány pénzzel, üzemanyaggal támogatja Ukrajnát, idegen felvonulási területté tették az országot a NATO-harccsoportok beengedésével. A legnagyobb szégyen, hogy a háborúban a magyar véráldozat a legnagyobb az orosz és az ukrán után

- tette hozzá Novák Előd.

Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára jelezte, a kormány azt nézi, mi az ország érdeke, az Országgyűlés által elfogadott határozat pedig szerinte azért fontos, mert rögzítette a parlament békepárti álláspontját. Beszélt arról, hogy az elmúlt hetek eseményei nem arról szóltak, hogy közelebb kerültek volna a felek a békekötéshez, és aggasztónak nevezte, hogy kevesen beszélnek a békéről.

Csak a kormánypártok támogatták a határozatot, pedig annak egyetlen olyan pontja sincs, amely ne lenne támogatható akkor, ha egy képviselő békét szeretne

- jelentette ki Dömötör Csaba.

Ander Balázs a Jobbik-Konzervatívok képviseletében közölte, elutasítják a pedagógusok tervezett státusztörvényét, mert az szerintük katasztrófa, merénylet a közoktatás és a magyar nemzet jövője ellen.

Lehet ugyan a nemzet napszámosait a kormány cselédjeivé nyilvánítani, de a bajok csak növekedni fognak, azokat „belügyminiszteri gumibottal sem lehet majd a szőnyeg alá söpörni”

- hívta fel a figyelmet Ander Balázs aki napirend előtti felszólalásában Klebelsbergi fordulatot, a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülését sürgette.

A kormánypártok korábban azt ígérték, nem vezetnek be a pedagógusok munkaterheit növelő, a szakmai autonómiát korlátozó szabályokat a szakszervezetekkel történt egyeztetés nélkül

- idézte fel a kormányzati jogalkotást a jobbikos képviselő aki a pedagógusbér-emelésre fordítandó brüsszeli forrásokról azt mondta, a trianoni katasztrófát követően Klebelsberg nem Párizsban kilincselt azért, hogy források érkezzenek az oktatás rendbetételére, hanem hazai forrásokat teremtett.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arra mutatott rá, hogy szerinte milyen intézkedéseket utasít el a Jobbik azzal, hogy nem támogatja a törvénymódosítást.

A módosításban szerepel az elmúlt 33 év legmagasabb pedagógusbér-emelése, ami a pedagógusok fizetését három év alatt 75 százalékkal növeli. Szerepel még benne az, hogy a pedagógusok bérét a teljesítményhez kell kötni és ez ad lehetőséget arra is, hogy a pályakezdők bérét nagyobb mértékben emeljék. Az a célunk, hogy aki többet tanít, aki több programot szervez a gyerekeknek, többet viszi őket versenyre, nyáron több időt tölt velük, az többet keressen

- mondta Rétvári Bence államtitkár aki szerint a mostani javaslatról általános egyeztetés volt az érdekképviseletekkel.

Az MSZP-s Gurmai Zita azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a gyűlöletkeltés „szerves része” az eszköztárának, „már-már goebbelsi” propagandagépezet hergeli a népet, és gyűlöletbeszéddel támadják mindazokat, akik nem a kormánypártok szájaíze szerint akarnak élni.

Most az LMBTQ-közösség a gyűlöletkeltés legfőbb célpontja, mert a kormány szándékosan összemossa a pedofíliát és a homoszexualitást- tette hozz Gurmai Zita.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet: éppen egy éve volt LMBTQ-ügyben népszavazás, amelyen 3,6 millió ember állt ki a gyermekek és a családok védelme mellett, illetve utasította el a genderideológiát.

3,6 millió ember egy irányba szavazott, ami jóval nagyobb a Fidesz-KDNP szavazótáboránál. Ez azt mutatja, hogy a gyermekek védelme pártok felett álló ügy

- mondta Rétvári Bence.

Arató Gergely a DK képviselője a kormány szerinte felelőtlen politikájával magyarázta, hogy Magyarország még mindig nem kapta meg a neki járó uniós forrásokat.

A kormány miatt minden magyar állampolgár 1,5 millió forintnyi uniós forrástól esik el, amiből többek között az egészségügy és az oktatás helyzetén is javítani lehetne. A kormányoldal ismét megbukott hazafiságból hiszen, ha teljesítik a jogállamisági feltételeket, akkor le kellett volna mondani a korlátlan hatalom egy részéről és a „korlátlan lopás lehetőségéről”, azonban kiderült, hogy Orbán Viktornak, a Fidesznek és a KDNP-nek fontosabb a saját zsebe és a hatalma, mint a haza sorsa

- fogalmazott Arató Gergely, aki arra szólította fel a kormányoldalt, hogy támogassa a parlamentben a DK törvénycsomagját, amely az uniós források folyósítása érdekében helyreállítja az igazságszolgáltatás függetlenségét, kitiltja az egyetemi kuratóriumokból a politikusokat, megteremti az európai ügyészséghez való csatlakozás feltételeit és könnyíti a korrupciós bűncselekmények felderítését.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke nyíltan beszélt arról, hogy pártja az EU-ban azért dolgozik, hogy meggyengítse „Orbán világát”, azaz, hogy ne adják oda a Magyarországnak járó forrásokat.

A DK és Brüsszel is arra törekszik, hogy felülírja a választási eredményeket. Így már érthető, hogy Brüsszelből miért állnak elő újabb és a újabb feltételekkel

- jegyezte meg Dömötör Csaba hozzátéve, hogy az unióban irányváltásra akarják bírni Magyarországot az ukrajnai háborúval kapcsolatban is.

(MTI)

Címlapkép: MTI/Kovács Attila