Szerda este hétpárti egyeztetés során tárgyaltak a kormánypártok az ellenzékkel egy új törvény megalkotásáról: a lex Covid azonban heves reakciókat váltott ki az egyébként konstruktív munkára törekvő pártokból, ugyanis meglátásuk szerint az korlátozná a parlamenti ellenőrzés mértékét.
Jelenleg az Országgyűlés feladata jóváhagyni a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeleteket, és erre tizenöt naponta van szükség, az Alaptörvény szerint ugyanis eddig él egy rendelet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány által meghozott és életbe lépett rendeleteket (például tömegrendezvények betiltása, kijárási tilalom, törlesztési moratórium) vagy megerősítik a parlamenti képviselők és ezzel továbbra is működésben tartják, vagy elutasítják - utóbbi esetben a rendelet azonnal hatályát veszti.
A mostani törvényjavaslat ezt a gyakorlatot változtatná meg úgy, hogy a rendeletek a veszélyhelyzet végéig automatikusan hatályosak maradnának, tehát nem lenne szükség újból és újból megerősíteni azokat. Ez a megszüntetéseket nem érinti, arra a parlamentnek továbbra is megmaradhatna a joga, ugyanakkor azzal, hogy a képviselőknek nem számolnak be folyamatosan a rendeletekről, nem folytatnak azzal kapcsolatos vitákat a fenntartás érdekében, tovább csökkenhet az ellenzék ellenőrzési tere.
Az Alfahír információi szerint a törvényjavaslat indoklásában egyébként azzal érvelnek, hogy azért van szükség a rendeletek korlátlan fenntartására, mert a koronavírus-járvány alatt nem lenne garantálható, hogy az Országgyűlés rendszeresen, határozatképesen ülésezzen.
Úgy tudjuk, kompromisszumként az ellenzék egy 60-90 napos időtartammal is kiegyezne, azzal azonban képtelenek azonosulni, hogy nem is értékelhetik a rendeleteket.
Jelenleg az Alaptörvény szerint rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején van olyan speciális helyzet, hogy az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, nem is oszlatható fel, az országgyűlési képviselők általános választását nem lehet kitűzni és nem lehet megtartani sem.
Ezen túl viszont a veszélyhelyzet alatt sem lehetne bárhogyan választást tartani, legalábbis a javaslat nem engedélyezné az időközi választások kitűzését, ahogyan a népszavazások kiírását sem. A javaslat jelenlegi formája tehát engedné az általános választások megtartását, noha ez nem tűnik logikusnak ha egészségügyi szempontokat nézünk, igaz, a szövegezés még módosulhat.
Kampány lesz a vírusból is, vagy megkegyelmez a Fidesz?
A lex Covid hétfőn kerülhet az Országgyűlés elé, és kedden szavazhatnak róla. Joggal tarthatnak viszont az ellenzéki pártok attól, hogy a Fidesz-KDNP ismét csapdát állít számukra a parlamentben, és olyan salátatörvénnyel állnak elő jövő héten, amiben egyszerre szerepelnek a nyilvánvalóan támogatható biztonsági intézkedések (akár az emberek pénztárcáját is érintő kormányrendeletek, pl.: törlesztési moratórium), és a fentebb említett jogkörgyengítés is. Ha így lesz, az ellenzéki pártok vagy megszavazzák saját gyengítésüket, vagy emiatt nem támogatják a biztonsági és gazdasági kormányrendeleteket, amivel célkeresztbe lépnek.
Egyelőre nincs kizárva, hogy a kormánypártok a veszélyhelyzet alatt is ilyen piszkos módszerekhez nyúlnak, hiszen korábban már számtalan esetben alkalmazták ugyanezt a fegyvert, legyen szó a pedagógusok béremeléséről vagy épp a slágertémáról, az illegális bevándorlás elleni lépésekről.
Amennyiben az ellenzéki félelmek beigazolódnak, és a kormány veszélyhelyzetben hozott rendeleteit sem ellenőrizhetik majd megfelelő szinten a képviselők, azzal újabb ablak zárul be az érdemi, szakmai kritikák előtt. Hasonló folyamatok zajlanak a nyilvánosság terén is: az operatív törzs eddig bármely újságíró számára elérhető, napi sajtótájékoztatói is megszűntek, péntektől -szintén a vírus terjedésére hivatkozva- már csak videón fognak beszámolni az aktuális fejleményekről, élőben kérdezni a továbbiakban már nem lehet.