Erős kritikákat fogalmazott meg a kormány oktatási politikájáról a második Orbán kormány államtitkára

Erős kritikákat fogalmazott meg a kormány oktatási politikájáról a második Orbán kormány államtitkára

Azért mondtam le, mert úgy éreztem, becsaptuk a tanárokat. Megalkottunk egy törvényt, a kapcsolódó rendeleteket, kitaláltunk és bejelentettünk egy rendszert, majd Matolcsy miniszter úr 2012 végén azt mondta, nincs pénz a pedagógusbér minimálbérhez kötésére.

Ezzel indokolta 2012-es távozását a kormányból Gloviczki Zoltán, az egykori EMMI korábbi helyettes államtitkára, majd 2017 és 2020 között az Oktatási Hivatal (OH) vezetője.

A VálaszOnline-nak adott interjúban Gloviczki Zoltán úgy fogalmazott, a tankerületi rendszer nem arra lett kitalálva, amire ma használják.

A volt államtitkár szerint lényegében megszűnt az oktatáspolitika Magyarországon, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása pedig egy torz központosítás eredménye, válaszul a korábbi széttagoltságra.

Arra a felvetésre, hogy ha többszörösére emelnék a pedagógusok bérét, az a közoktatás legtöbb baját nem oldaná meg Gloviczki Zoltán hangsúlyozta,

itt nem arról van szó, hogy sokat kell-e keresni egy pedagógusnak vagy keveset, hanem a helyzet az, hogy konkrétan nem lehet megélni abból a fizetésből, amit a kezdő pedagógus kap.

Gloviczki Zoltán jelezte, a probléma kezelése érdekében a kormánynak kell gesztusokat tenni.

Bármiféle EU-s forrás nélkül is alakítható a kommunikáció, mert ugye, mennyire máshogy hangzana az, hogy kedves kollégák, tiszteljük a munkájukat, de nagyon nagy slamasztikában vagyunk, kérjük, tartsanak ki, mi pedig keressük a megoldást. Ehelyett az üzenet most nagyjából az volt, hogy csönd legyen.

Az egykori oktatási államtitkár szerint a kormányzati sikerpropaganda eltakarja azokat a problémákat, amelyekről az ágazatért felelős miniszterek nem beszélnek.

Úgy is fogalmazhatnék, hogy A császár új ruhája című Andersen-mesében élünk. A külső magyarázat, hogy vannak a magyar oktatásnak igazán jól mutató „mintagazdaságai”: jó gimnáziumok, diákolimpia-eredmények, de azért nekem van egy olyan gyanúm is, hogy a politikai elit gyerekei nem a borsodi zsákfalvak iskoláiba járnak, de még csak nem is egy átlagos budapesti felső tagozatba.

Amikor arról kérdezték, hogy csalódott-e a jelenlegi a rendszerben ahol csak az erő számít, Gloviczki Zoltán azt mondta, 2010-ben még hitt abban, hogy másról is szól a politika, mint a hatalom meg az erő. Ugyanakkor szánalmas félelemnek nevezte, hogy a politika mindenhol megjelent beleértve a kultúrát is.

Tanultuk történelemből, hogy nyilván a hatalmukat legjobban féltők mennek le ilyen szintekig. Őszintén: mi szüksége van a politika biztonságának arra, hogy egy tankerületi vezetőn át befolyásoljon egy iskolaigazgatói posztot?

Az interjú során Gloviczki Zoltán egyetértett a kérdezővel abban, hogy a 2020-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) nyomán kiadott tankönyvek viszonylag egyértelmű politikai nyomás alatt születtek, és ugyanebből a gondolatkörből kiindulva kezdték szétcincálni az érettségi rendszert is.