Az űrmodul fellövése az első - a tervek szerint 2022 körül elkészülő - kínai űrállomás létrehozásának részét képezi.
A központi modul a Tienhö nevet viseli majd, amely a Tejút kínai megfelelője - közölte Vang Dzsongjang, a Kínai Űrtudományi és Technológiai Vállalat szóvivője.
Elmondta, hogy a Tienhö-1 fellövését követően két laboratóriumi egységet küldenek fel az űrbe, hogy csatlakozzanak a központi modulhoz. A tervek szerint a kínai űrállomás építését 2022-ben fejezik be. A szóvivő nem részletezte, hogy a központi egység miből fog állni.
Hozzátette, hogy ha a Nemzetközi Űrállomás (ISS) - amelynek élettartamát meghosszabbították - 2024-ben befejezi a szolgálatot, akkor az egyetlen működő állomás az űrben Kínáé lesz.
A Hszinhua kínai hírügynökség emlékeztetett, hogy 2013-ban három kínai űrhajós 15 napot töltött Föld körüli pályán a Sencsou-10 nevű űrhajón, amely sikeresen csatlakozott a Tienkung-1 (Mennyei Palota) kísérleti űrmodulhoz. A kínai űrkutatási program következő szakaszában még az idén fellövik a Tienkung-2 űrlaboratóriumot, amelyhez a Sencsou-11 űrhajó fog csatlakozni. 2017-ben pedig felküldik az űrbe a Tiencsou-1 hordozórakétát, amely ugyancsak megpróbál majd csatlakozni a Tienkung-2-höz.
A hírügynökség egy másik jelentésében meg nem nevezett forrásra hivatkozva megjegyezte, hogy Kína újra felhasználható rakéták fejlesztésén dolgozik, és már el is készült egy kínai prototípus az említett projekt keretein belül.
A kínai űrkutatás fejlesztése Peking egyik elsődleges célja, Hszi Csin-ping kínai elnök pedig sürgeti azt, hogy a kelet-ázsiai ország űrhatalommá váljon.
Bár Peking hangsúlyozza, hogy űrprogramja békés célú, az amerikai védelmi minisztérium szerint azonban a kínai űrkutatásnak katonai céljai is vannak. A Pentagon szerint Kína bizonyos tevékenységei arra irányulnak, hogy megakadályozzák ellenfeleiket űrbéli eszközök bevetésében egy esetleges konfliktusban.
Peking korábban műhold elleni rakétákat is tesztelt már.