Az üres lakások aránya a 2001-es 9,2 százalék, illetve a 2011-es 10,9 százalék után tavaly elérte a 12,7 százalékot, számuk mintegy 560 ezer volt – derül ki a KSH kedden megjelent felméréséből. Hozzá kell tenni azonban, hogy az adatok szerint az üres lakások aránya éppen Budapesten és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, nem éri el a 7 százalékot.
Az országos átlag alatti a mutató Közép-Dunántúlon, az ország többi régiójában viszont 15 százalék fölötti, Észak-Magyarországon pedig a 18 százalékot is meghaladja.
Csupán a háztartások 12 százalékának van lakáscélú megtakarítása
- írja az MTI közleménye a nem túl előremutató adatot. A felmérés idején a lakások 9 százalékában laktak bérlők, 6 százalék magánlakást bérelt, 3 százalék élt önkormányzati bérleményben. Budapesten a bérelt magánlakások aránya meghaladta a 10 százalékot, az önkormányzati bérlakásoké pedig 6 százalék körül volt. A KSH szakértői szerint jellemzően a nagyon alacsony, illetve a nagyon magas jövedelműek bérelnek magánlakásokat.
A reprezentatív felmérés adatai szerint Magyarországon 2,7 millió lakóépületben 4,4 millió lakás található, kevéssel több a négy évvel korábbinál. Az otthonok átlagos alapterülete 80 négyzetméter, fenntartásuk havi költsége átlagosan 40 ezer forint.
A lakások mintegy 7 százalékára továbbra is jellemző a túlzsúfoltság, habár ez az arány kisebb a korábbinál. Több mint érdekesség, hogy önkormányzati lakások 27 százaléka, a nagycsaládosok lakásainak 38 százaléka túlzsúfolt. A háztartások legalacsonyabb jövedelmű 10 százalékában a családok egyharmada él szűkös lakásban. Az otthonok 37 százalékában volt ugyan felújítás, de továbbiakat tartanak szükségesnek az ott élők, és 24 százalék az az arány, ahol bár szükséges lenne, de nem történt felújítás az elmúlt tíz évben.
Biztosan lesznek majd derűlátó KSH kutatások és MTI közlemények azután is, hogy Magyarország kiürült.
- szűrhetjük le a konklúziót.