A „tanárok betöréséért” és az áporodott levegőért kapja Pintér Sándor a Diétás Magyar Múzsa díját

A „tanárok betöréséért” és az áporodott levegőért kapja Pintér Sándor a Diétás Magyar Múzsa díját

Az alternatív díjak alapítása és a kitüntetés átadása amolyan értelmiségi műfaj. Általában elégedetlenséget fejez ki valamilyen kulturális vagy politikai teljesítményről.

Az Arany Málna díjat egy amerikai újságíró alapította 1980-ban, az Oscar-díj ellenpólusaként, hogy megszégyenítse az amerikai filmipar legrosszabb alakítást nyújtó színészeit, legrosszabb forgatókönyvíróit, dalszövegíróit, rendezőit és filmjeit. A jelöltekről az erre létrehozott alapítvány kuratóriuma szavaz, manapság április 1-jén, a bolondok napján hirdetik a jelöltek névsorát és a díjazottakat. Itthon is annyira érdekesnek találják, hogy a magyar sajtó is rendre beszámol róla.

Darwin-díj azoknak jár, akik valamilyen különösen buta, ügyetlen módszerrel próbáltak egy számukra érdekes célt elérni, és ez az életükbe vagy a nemzőképességükbe került. 1994-től adják át hivatalosan a díjazottaknak egy erre létrehozott oldalon, amit egy amerikai nő, Wendy Northcutt hozott létre. Természetszerűen nincs meghatározott napja a díjazottak kitüntetésének, ahogy esik, úgy puffan.

A Döglött Béka díjat idén alapította a Balatoni Kör. Az indok szerint túl sok kárt okozhat a balatoni turizmusban a média kattintásvadász címekkel és bulvárosított meteorológiai jelentésekkel, amit a kör mellett a Országos Meteorológiai Szolgálat és a Balatoni Szövetség is megelégelt idén. Közös felhívásuk szerint a szóban forgó tevékenység kimeríti a rémhírterjesztés fogalmát. Díjazottról viszont egyelőre nem szóltak a hírek.

Létezik Citrom díj is, jobban fogalmazva citrom díjak, amely kifejezést a legkülönbözőbb szakmák használják. Így például a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa, de a hvg is oszt ki ilyet az olvasók szavazatai alapján.

A Sánta Kutya díjat 1996 óta a hónap minden 13-ára eső péntekén adták át a díjazottaknak sajtótájékoztató keretében azok, akik egy baráti társaságból álló Magyar Cenzúra Napjának Ünnepélyét Szervező Bizottság odaítélte. A testület szóvivője Czakó Gábor író, egykor ünnepelt konzervatív gondolkodó, akinek a saját honlapján nyomon követhető a jelöltek és a díjazottak személye, s elolvashatók az okok is, amelyek miatt kiérdemelték a figyelmet.

Elsőként Demszky Gábor főpolgármester kapta meg 1998-ban a Sánta Kutya díjat, s elolvasható a lista is, amivel kiérdemelte a: „választási programjával; egy a Magyar Rádió Déli Krónika 1998 február 28-i adását a Duna tüntetést érintő félretájékoztatásával; egy Kovács László külügyminisztert az Alba Kör megrágalmazása miatt, Duna tv. 1997 november 13: Nato-Mozaik 6. rész; egy Földi Ottó rádiós szerkesztőt a Petőfi rádió 1998 január 21.-én 16 óra 45 perckor sugárzott műsoráért; valamint a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos 1989. február 11. és február 16 közötti rendőrségi nyilatkozatok ellentmondásaiért”.

Utoljára pedig Fisher Iván karmestert érdemesítették erre 2016-ban, mert „mélyszegénységi bizonyítványt állított ki magáról, midőn milliárdos hazai támogatást élvező nagyszerű zenekarát és annak föllépéseit pénztelenségre hivatkozva korlátozta”.

A teljesség igénye nélkül, ilyen díjat kapott például Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Biszku Béla volt belügyminiszter, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Jancsó Miklós filmrendező.

Czakó és a szervező bizottság nehezen megfejthető megfontolásaira utal, hogy 2017-ben a Jobbik akkori elnökének, Vona Gábornak adta volna a Sánta Kutya díjat. Végül nem osztotta ki, viszont döntését mégis megosztotta a nyilvánossággal. Az indoklás szerint azért nem, mert „már a hazugság sem a régi”. Ami kb. azt jelentheti, hogy mindenki értse úgy, ahogyan akarja.

2018 óta is volt pár „péntek 13.”, a Sánta Kutya díjról azonban ma már hang sincs. A két évtized alatt nyilván belefáradhatott a zsűri a nehéz intellektuális munkába. Ami persze nem jelenti azt, hogy a politikában végzett teljesítményért nem alapítottak volna újabbakat mások.

Például az idén létrehozott Fingszagrendet Pintér Sándor belügyminiszternek ítélték oda. Az alapító a jogász Ésik Sándor nevéhez köthető Diétás Magyar Múzsa nevű oldal, amely közjogi és közpolitikai kérdésekkel foglalkozik, közérthetően és friss hangon. Fingszagrendet azok kaphatnak, akik tevékenységükkel hozzájárulnak, hogy

az ország továbbra is kellemetlenül fingszagú hely maradjon.

„Ahogy a Fidesz mindenféle kormányzási próbálkozásai, a tucatszám kinevezett államtitkárok, helyettes államtitkárok, kormánybiztosok, nemzeti programirodák és közalapítványok közepette csődöt mondanak, jön előtérbe a szilovikminisztérium, amihez szépen lassan odacsapnak minden problémás területet. Így lesz Pintérből közoktatásért felelős belügyminiszter és így kapja meg az iskolák felvirágoztatásának, az oktatás nyugat-európai szintre emelésének, a tanárok kiszámítható életpályájának…izé, dehogy ez a feladata. Az a feladata, hogy törje be a tanárokat.”

A Diétás Magyar Múzsa nem árul zsákbamacskát, a Fingszagrend következő várományosait is nevén nevezi. E szerint

„a következőt azok a szakszervezetek, diákszervezetek, tanárok és diákok fogják kapni, akik nem lesznek képesek ebből országos, átfogó, és mindenki számára érezhető és megérthető tiltakozást és sztrájkot (mármint igazit, nem a törvény szerinti kiheréltet) szervezni”.