A Fidesz és a hozzá köthető álcivil szervezetek, valamint felvásárolt bérsajtótermékek az első pillanattól kezdve hevesen támadták a Jobbik plakátkampányát, elsősorban azt firtatva, hogy mennyibe kerültek a felületek. Az ellenzéki párt rendre közölte, hogy az Állami Számvevőszék előtt teljesíteni fogja törvényi kötelezettségét az elszámolásról, a sajtóval az üzleti titoktartás miatt azonban konkrét számokat nem közöltek.
Így el is indult a találgatás, ami természetesen odáig fajult, hogy a Fidesz Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes neve alatt törvényjavaslatot kezdett kidolgozni arról, hogy választási kampányidőszakon kívül ne lehessen kihelyezniük a pártoknak plakátokat, miként megtiltanák azt is, hogy valaki a piaci listaár alatt béreljen helyeket még akkor is, ha a rendelő nagy tételben tart igényt a szolgáltatásokra, ami hagyományosan kedvezményekkel jár.
Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója hétfő este közölte a párt honlapján a konkrét számokat az áprilisi és májusi befejezett, valamint a júniusi folyamatban lévő kampányról.
A Jobbik számai
2017. Április
Óriásplakát: 2468 db
City light: 312 db
Hirdetőoszlop: 303 db
Dupla city light: 292 db
2017. Május
Óriásplakát: 2470 db
City light: 300 db
Hirdetőoszlop: 304 db
Dupla city light: 257 db
2017. Június
Óriásplakát: 2220-2510 db között (várhatólag)
City light: 290-300 db között (várhatólag)
Hirdetőoszlop: 300-310 db között (várhatólag)
Dupla city light: 270-290 db között (várhatólag)
Dömötör Csaba államtitkár kedden a parlamentben azt mondta, a Jobbik plakátkampányának ára akár a 2 milliárd forintot is meghaladhatja, ami több a párt állami támogatásánál, tehát felmerülhet a burkolt pártfinanszírozás kérdése. Németh Szilárd pedig korábban 2,5 milliárdot is emlegetett, bár az Origó még olyan címadásig is elment, hogy talán az egész ingyen volt, mert ugye Simicska.
De amennyiben a találgatás helyes volna, és elfelejtjük, hogy hitelezés és személyre szabott kedvezmények is léteznek a piacgazdaságban, akkor a kétmilliárd forint igencsak érdekes távlatokat nyújthat.
A Fidesz ugyanis a Fidelitas ifjúsági szervezettel intéztette el a Jobbik plakátjaira történő reagálást (amiben Simicska és Soros kötélen rángat politikusokat), Böröcz László alelnök pedig még áprilisban elárulta,
hogy egy hónapon át 2000 plakátot helyeznek ki, és erre 100 millió forintot kaptak a Fidesztől.
Tehát a Fidesznél 2000 plakát 100 millió forintba kerül, a Jobbiknál pedig visszaosztva ugyanennyi már egymilliárdba, pedig a kormánypárti lejáratás-retorika szerint Simicska kilóra megvette őket, tehát aligha elképzelhető, hogy az érdekeltségében lévő plakátcégek tízszeres árat ajánlottak volna a Jobbiknak.
Magyarán vagy a Fidelitas költött sokkal többet annál, mint amit mondtak, vagy a Jobbikot milliárdos költésekkel illető kritikák alaptalanok és brutálisan túlzóak.
Ez majd kiderül akkor, amikor az ÁSZ-ellenőrzések után megismerhetők lesznek a számok, viszont Szabó Gábor pártigazgató valamennyire elébe is szaladt a számolgatásoknak, mert azt írta,
„arcátlan hazugság a Fidesztől, hogy ez a kampány 2,5 milliárd forintba került volna”.
Majd felhívta a figyelmet még egy apróságra, ami talán nem is olyan apróság: Szerinte a Fidesz ugyanis
mind a 2010-es, mind a 2014-es országgyűlési választási kampányban náluk 2,5-szer több plakáthelyen hirdetett.
Tehát ugyanezen számítás szerint a kormánypártnak csak a plakátokra fordított kampányköltsége 6,25 milliárd forint lett volna, ami azért szomorú hír
„a magyar demokrácia számára, mert 2010-ben, mind 2014-ben sokszorosan átlépték a választási kampányra költhető törvényben rögzített költségkeretet, és ily módon csalással nyertek volna mindkét választáson”.
A pénzösszegekről való találgatás, a törvényi ellehetetlenítés, a folyamatos rongálás azonban még nem volt elég a Fidesznek: hétfőn ugyanis fegyveres pénzügyőrök jelentek meg a Mahir Cityposter Kft.-nél, és 11 ezer oldalnyi iratot fénymásoltak le, majd egy rossz megbízólevél miatt végül a jobbikos számlákat meg sem tudták nézni. Azonban a szándék így is nyilvánvalóvá vált:
Orbán Viktor kormánya a parlamentben törvényekkel, az utcákon vandálokkal, a sajtóban hazugságokkal, az üzleti életben „verőlegényekkel” szabja magára az országot a Jobbikkal szemben.