Politikusok a mérgekkel teli hordók között

Hétfőn hallgatta meg az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága V. Németh Zsoltot, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárát az Illatos úti telepen tapasztalható helyzet kapcsán.

 

Mint korábban megírtuk, területre rendszeresen nagy mennyiségű klórgázt hoznak vonattal. A klórgáz annyira veszélyes, hogy közúton tilos szállítani, egykoron harci gázként is alkalmazták. A gyárterületen egyébként is rengeteg szétrohadt hordóban áll többféle kockázatos hulladék, tűzveszélyes körülmények között. De van diklórbenzol, klórbenzol, trifluor-anilin és benzol is, utóbbi robbanóanyagok alapanyaga is lehet.

A bizottság előtt megejtett beszámoló egyébként igen tanulságosra sikeredett, ám legalább olyan figyelemre méltó lett az ülésről készült MTI-s beszámoló is. Ugyanis a Távirati Iroda valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva csak az államtitkár szavait, mondandóját idézte. Mintha abból állt volna a vita, hogy V. Németh Zsolt egy monológot folytatott volna le, amelyben azt sulykolta saját magának, hogy az Illatos úton nincs katasztrófa helyzet.

 

Ez a nyilatkozat azért fontos, mert nemcsak a veszélyre kell figyelmeztetni, hanem meg kell akadályozni egy esetleges pánikhelyzet kialakulását is – hangsúlyozta az államtitkár.

 

Egyébként elsorolta, hogy a Budapesti Vegyiműveket 1993-ban privatizálták, kétezertől a cég tulajdonosi szerkezete folyamatosan változik, s a társaság 2007 óta felszámolás alatt áll, illetve hogy felszámoló ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt.-t  a környezetvédelmi felügyelőség arra szólította fel, hogy a vagyontárgyak értékesítésekor köteles gondoskodni arról, hogy a vevők vállalják a vagyontárgyakhoz kapcsolódó környezeti terheket is.

 

Emellett megemlítette, hogy összesen 49 millió 257 ezer forint értékben bírságolták meg a céget, amely összeg nyilvánvaló módon eltörpül az okozott kár mellett, ugyanakkor azt viszont elismerte, hogy a felszámolási eljárás végén sem lesz arra pénz, hogy az Illatos úton a környezeti károkat felszámolják. Ezért az államnak is szerepet kell vállalnia ebben, amihez jogszabályi változásokra lesz szükség.

 

Érdekes egyébként eltűnődni azon, hogy vajon a Habony-művek melyik üzemrészlegében találták ki a szennyező fizet elv hangoztatását (emlékeznek még a keményen dolgozó kisemberek szlogenre?), mert az Illatos út esetében ez nem igazán áll meg.

 

Mert az egyértelmű, hogy azokon a cégeken, vállalatokon – persze ez globális értelemben is igaz -, amelyek a közösségek életét veszélyeztetik, egyben a következő generáció életfeltételeit csorbítják, kíméletlenül be kell hajtani a kárrendezési összeget, de azt egyáltalán nem kell kivárni, hogy bekövetkezzen a(z ipari) katasztrófa. Az állam nyugodtan közbeléphet, megvédve ezzel a magyar állampolgárokat, és később jogi úton visszaperelheti az erre szánt összeget a tulajdonosi/felszámolói jogokat birtoklóktól.

Az államtitkár szerint pont azért felesleges a pánikkeltés, mert nem fog az utcán vörösiszap hömpölyögni. Erre nehéz érdemben reagálni, de mindenesetre a BVM gyártelepéből valóban nem fog az ajkai tárolóból kiömlő ipari salakanyaghoz hasonló gyilkos folyam elárasztani a fővárost, ugyanakkor az is tény – és erre is felhívták az államtitkár figyelmét, hogy a műanyag hordókból szivárgó méreg a föld alatt, a talajban pusztít, veszélyeztetve a talajvizet. Bár ez valóban kevésbé olyan látványos, mint a kolontári tragédia.

 

Egyébként a fideszes Turi-Kovács Béla, szintén kritikus hangot ütött meg a bizottsági meghallgatás alatt (és ez is kimaradt az MTI anyagából). A kormánypárti képviselő azt emelte ki, hogy valójában a törvényalkotásban résztvevő politikusok felelőssége egyetemleges, ugyanis elképesztő, hogy nem sikerült olyan jogszabályi környezetet kialakítani, amely képes lenne kellő eréllyel szankcionálni az ilyen eseteket.

 

Kepli Lajos, a bizottság jobbikos tagja szintén több párhuzamot vélt felfedezni a vörösiszap-katasztrófa és az Illatos úti mérgezés között.

 

A nemzeti párt energetikai szakpolitikusa figyelmeztetett, hogy továbbra sincs jogerős ítélet a majd öt esztendővel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa ügyében. Sőt, már az is egyre nyilvánvalóbb, hogy az állam képtelen a bűnös Mal Zrt.-től visszaperelni a kárrendezésre elköltött összeget (hogy is működik a szennyező fizet elv?). Kepli egyben kijelentette, hogy a BVM-mel szembeni a felszámolási eljárás már 8 éve tart, ami egyrészt gátolja a hatóságok működését, másrészt nem fest hízelgő képet a magyar jogi viszonyokról.

V. Németh Zsolt államtitkártól egyébiránt a képviselők (és hangsúlyozzuk: nemcsak az ellenzéki képviselők) konkrét cselekvési terveket vártak, amivel nem szolgált a kormányzati delegált.

 

Érdekes volt, amikor Kepli felidézte, hogy akár a vörösiszap-katasztrófát is meg lehetett volna előzni, ha a szükséges vizsgálatokat valóban az elvárt szigorúsággal végezték volna el a hatóság emberei, azonban ezt a szűkös emberi és pénzügyi keretek nem tették lehetővé.

 

A kormánynak most viszont áldoznia kellene arra - a későbbi esetleges kárrendezésnél nyilván kisebb horderejű összeget -, hogy felmérje a jelenlegi állapotot, a szivárgás, a szennyezés mértékét, így legalább – a jobbik esetben - kiderülne, hogy valóban nincs katasztrófahelyzet. Ugyanakkor, kiindulva a Mal Zrt. történetéből, a vegyiművek sem fogja finanszírozni a rekultivációt, tehát így is-úgy is a magyar kincstár állja majd a számlát.

 

A Kepli által szorgalmazott jogszabályi változást egyébként előremutatónak találta az államtitkár. (Hurrá!)

A bizottsági ülés után az Alfahír megkereste a nemzeti ellenzék politikusát, mert még egy kérdést muszáj volt megvitatni.

 

 

Kepli Lajos elárulta, valóban fennáll ennek a veszélye. Mint elmondta, egyelőre tökéletesen illeszkedik az Illatos út az eddig megismert folyamatábrákba; egy civil természetvédelmi szervezet el kezd foglalkozni egy fontos témával, az ellenzék aztán megpróbál azzal fogást találni az aktuális vezetésen, a kormány pedig védekezni kezd, és végül nem történik semmi.

Kepli arról tájékoztatott, hogy kezdeményezi a katasztrófavédelem meghallgatását, illetve egy olyan zöld kommandó (a katasztrófavédelem és a felügyelőség tagjaiból) felállítását szorgalmazza, amely képes lenne hatékonyan felmérni ezeket a potenciálisan veszélyes területeket.

 

Aláhúzta, hogy BVM Illatos úti telepének a feltárása néhány millió forintból kijönne.