Polt Péter: Magyarországon a korrupció mértéke nem tér el az uniós átlagtól

Polt Péter: Magyarországon a korrupció mértéke nem tér el az uniós átlagtól

Harmadára csökkent a regisztrált bűncselekmények száma az elmúlt évtizedben Magyarországon, a magyar ügyészség kapcsolatai jók az Európai Ügyészséggel - írta a legfőbb ügyész az ügyészi szervezet tavalyi tevékenységéről szóló, a parlamentnek benyújtott beszámolójában.

A Polt Péter beszámolóját ismertető, az MTI-nek szerdán megküldött ügyészségi közlemény szerint "tavaly 5,2 százalékkal, tíz év alatt pedig a harmadára csökkent a regisztrált bűncselekmények száma", ezen belül csökkent az élet elleni cselekményeké is, ugyanakkor nőtt többek között az embercsempészéseké.

A beszámoló "részletesen foglalkozik a korrupció kérdésével. Ezzel összefüggésben nem szabad megfeledkezni arról, hogy Magyarország korrupciós helyzetének szubjektív - percepciós, érzékelési felméréseken alapuló - megítélése korántsem azonos az objektív tényekkel.

A korrupciót jelző objektív adatok azt mutatják, hogy Magyarország helyzete - az egészségügyi szektort leszámítva - nem tér el az Európai Unió tagállamaiban tapasztalható átlagtól

- áll a parlamenti beszámolóban.

Az eljárások gyorsításával kapcsolatban a beszámoló kitér arra, hogy 2021-ben az ügyészség a vádemelések 74,5 százalékában büntetővégzés meghozatalára tett indítványt. Ezekben az ügyekben a bíróság iratok alapján dönt. Az eljárásokat gyorsító eszköz a "mértékes indítvány" is, amikor az ügyészség konkrét javaslatot tesz a büntetésre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri bűnösségét és lemond a tárgyalásról. Tapasztalatok szerint az ilyen eljárások beismerésre ösztönzik a vádlottakat. Tavaly a bíróság csaknem tízezer vádlott beismerő vallomását fogadta el előkészítő ülésen - jelezte a legfőbb ügyész.

Az ügyészség munkájának megítélése szempontjából kiemelkedő mutató, hogy tavaly a bíróságok a vádlottak 87,9 százalékát érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak - hangsúlyozta.

Polt Péter beszámolója szerint "ahogy a korábbi években, továbbra is kiválóak az ügyészség nemzetközi kapcsolatai. Külön kiemelést érdemel az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködés".

Évről évre folyamatosan kevesebb az OLAF-ajánlás, mindegyiket nyomozás követi, a magyar ügyészség az elmúlt félévtizedben az OLAF ügyek 67 százalékában emelt vádat.

"Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 35 százalékos uniós átlagnak"

- mondta.

Jó munkakapcsolatot sikerült kialakítani az Európai Ügyészséggel is. A nem csatlakozott országok közül eddig egyedüliként Polt Péter és az Európai Ügyészség főügyésze kötött együttműködési megállapodást

- tartalmazza a beszámoló.

Polt Péter parlamenti beszámolójának legfontosabb megállapításait videóüzenetben is összefoglalta, amely itt elérhető el.

Mint azt a Telex megjegyzi, a Transparency International januári felmérése szerint Magyarország az Európai Unió második legkorruptabb tagállama, de a 180-as világranglistán is csak a 73. helyen áll. Júniusban a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) tette közzé a jelentését, amiben azt írják, Magyarország korrupcióellenes teljesítménye “globálisan elégtelen”.