Polt Péter hozzátette azt is, az ügyészségen nem egy emberen múlik, hogy miből lesz ügy és miből nem. Ezért szerinte alaptalan az a felvetés, hogy nem várható pártatlan eljárás az ügyészségtől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében amiatt, hogy a felesége két felügyelőbizottságban is tevékenykedik.
"Eddig sem azon múlt, hogy indult-e eljárás vagy sem, hogy kik vagy kinek a kijei dolgoztak egy adott helyen. Mindenkor a tények és a törvények határozzák meg, miből lesz ügy és miből nem" - fogalmazott. Egyértelmű a törvényi szabályozás, hogy mely esetekben, mely ügyészségeknek van hatáskörük és illetékességük eljárni - mondta.
A legfőbb ügyész a korrupciós ügyekről szólva azt mondta, vannak ilyen ügyek, bár kétségtelenül jóval kevesebb, mint amennyi lehetne. Úgy fogalmazott, egy olyan világjelenséggel állunk szemben, amelynél az egyre kifinomultabb elkövetési módszerek, valamint a vesztegetők és a megvesztegetettek érdekazonossága miatt az ügyek igen nehezen deríthetők fel.
Véleménye szerint nem elsősorban büntetőjogi eszközökkel lehet igazán hatékonyan fellépni a korrupció ellen, hatékonyabb tud lenni a megelőzés, amihez elengedhetetlen a döntési folyamatok egyszerűsítése, átláthatóvá tétele.
Polt Péter sikerként értékelte a hazai futballcsalások elleni eljárást (miközben enyhe ítéletek születtek) és a Vizoviczki-ügyet, mert - mint mondta - az egyik legveszélyesebb korrupciós jelenség, amikor az alvilág a bűnüldöző szervekbe épül be. Ugyancsak az egyes ügyeken túlmutató jelentőségű az a sikersorozat, amelyet a határátkelőkön értek el az utazókat és a fuvarozókat megsarcoló hatósági korrupcióval szemben - sorolta.
Úgy vélte, hogy korrupciós ügyeket titkosszolgálati eszközök nélkül ma már szinte lehetetlen felderíteni és bizonyítani. Nem egy ügy azonban még a vádemelésig sem jut el, mert formai okok miatt a bíróság előzetesen kirekeszti a bizonyítékok közül az így szerzett adatokat. Meggyőződése, hogy van olyan megoldás, amely az emberi jogok tiszteletben tartása mellett is segíti, egyszerűsíti az efféle bizonyítékok felhasználását a bíróságok előtt, és lát is ilyen törekvéseket, de idő kell, hogy e törekvések törvénnyé váljanak. Rendkívül hatékony eszköznek bizonyult a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálata a rendvédelem és bizonyos köztisztviselői körök ellenőrzésére - tette hozzá.
Szóba került a szocialistákkal szembeni két szimbólikus ügy is, Hiszékeny Dezső felmentése, és Hagyó Miklós NOKIA-s doboza - amelynek létezése már a bírósági tárgyaláson is megkérdőjeleződött. Polt Péter válaszában elmondta:
"Tény, hogy egyes ügyekben első fokon enyhe, illetve részben vagy egészben felmentő ítéletek születtek a kérdéses ügyekben. Én azért javasolnám, hogy várjuk meg a jogerős ítéleteket, ahol ilyen még nem született. (..) Bízom benne, hogy a végére kiderül az igazság és választ kap ezekre a kérdésekre. Nem tehetem meg, hogy jóslásokba bocsátkozom. Azt viszont megígérhetem, hogy akiről bebizonyosodott, hogy hazudott, alaptalanul vádolt meg másokat, annak meg lesznek a következményei".
A Quaestor-ügyről szólva a legfőbb ügyész kijelentette, szó sincs az ügy megszüntetéséről, lesz tárgyalás. Kiemelte, ilyen monstre ügyben, ilyen gyors nyomozásra még nem volt példa. Jelezte, a bíróság nem is vitatta a vád törvényességét, csupán kellékhiányosnak minősítette azt. Hozzátette, amennyire csak lehetséges, igyekeznek teljesíteni a bíróság kérését. Megjegyezte, nemrég a Buda-Cash-ügyben pontosan ugyanazon a módon nyújtották be a vádiratot, ahogy a Quaestor-ügyben, és abban az ügyben a bíróság nem emelt kifogást a módszerünk ellen, és szó nélkül befogadta a vádiratot.